Közérdekű adatok

Kisalföldi ASzC Vépi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

HÁZIRENDJE

2024-2025.

Tartalomjegyzék

I. A tanulmányi munkához kapcsolódó tanulói kötelezettségek.. 3

II. Viselkedési és használati szabályok; termek és sportlétesítmények használata.. 11

III. A működés rendje.. 19

IV. A tanulók jogviszonya, jutalmazása, közösségei 26

V. A tanulói és szülői jogok, kötelességek.. 30

VI. Egyéb szabályok.. 40

VII. A kollégium házirendje.. 43

I. A tanulmányi munkához kapcsolódó tanulói kötelezettségek

1. A kötelességek teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelének tilalma

1. Tilos a tanulóknak/képzésben résztvevő személyeknek a 245/2024. (VIII.8.) Kormányrendeletben meghatározott tárgyakat bevinni az intézmény területére, a gyakorlati munkahelyre, és az iskola külső helyszínen szervezett rendezvényére. Ezek a tárgyak közbiztonságra különösen veszélyes eszközök, azok a tárgyak, amelyek birtoklása büntetendő, valamint a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék. A tiltott eszközök, tárgyak köre: a jogszabály által tiltott eszközök (pl. lőfegyverek); a gyulladást vagy sérülést okozó anyagok (pl. gázsprayk), a veszélyes eszközök (pl. szúró- vágóeszközök); a pornográf eszközök, kiadványok; szerencsejátékok; az alkohol tartalmú italok, a dohánytermékek és a kábítószerek. Amennyiben az iskola valamely dolgozója ilyen eszközt, tárgyat fedez fel a tanulónál/képzésben résztvevő személynél, az eszközt, tárgyat elkobozza, és azonnal leadja az igazgatónál. A 18. életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető tárgyakat a tanuló, 18. életév alatti tanuló esetében a tanuló szülője, gondviselője, amennyiben a tiltott tárgy tulajdonosa harmadik személy, a harmadik személy a tanítási idő végén visszakaphatja. Kollégista tanulók a kollégiumból történő hazautazást megelőzően kaphatják vissza a fenti termékkörbe tartozó termékeket. A tiltott tárgyak körébe tartozó további eszközök, tárgyak elkobzásra kerülnek.
2. Az intézmény területén a dohányzás és az elektromos cigaretta használata tilos.
3. Tilos a tanulóknak/képzésben résztvevő személyeknek pornográfiát, erőszakot tartalmazó, szélsőséges nézeteket terjesztő honlapok böngészése, tartalmak megosztása. Amennyiben az iskola valamely dolgozója ilyen tevékenységet észlel a tanulónál/a képzésben résztvevő személynél, felszólítja annak az eszköznek az igazgatónál történő azonnali leadására, illetve az ilyen tevékenység azonnali beszüntetésére.
4. A 245/2024. (VIII. 8.) Kormányrendelet értelmében a használatában korlátozott tárgyakat a tanuló az intézmény területére behozhatja. A kabinet rendszerű oktatás miatt a használatában korlátozott eszközöket (mobiltelefon, lejátszók, lézer pointer, bluetooth hangszóró, okosóra) a tanuló a tanóra, a gyakorlati foglalkozás, a kollégiumi foglalkozás elején az oktatónak átadja. A foglalkozás időtartama alatt az eszközök nem lehetnek a tanulónál, azokat a foglalkozás végén az oktató visszaadja. A tanóra szervezése, a tananyag feldolgozása miatti használatra vonatkozóan engedélyt az oktató ad, aki az engedélyezés tényét rögzíti a tanulmányi rendszerben (e-Kréta) a használat céljának, időtartamának, a használt eszköznek a megadásával.
5. Az intézmény területén hang- és képfelvételeket készíteni igazgatói engedéllyel, oktatói felügyelet mellett lehet, minden egyéb esetben tilos.
6. Tilos a tanulóknak/képzésben résztvevő személyeknek a szervezett foglalkozásokat, az iskolai rendezvényeket a tanulók/képzésben résztvevő személyek tulajdonában, használatában lévő műszaki eszközökkel megzavarni.
7. A birtoklásért büntetendő tiltott tárgy birtoklásának gyanúját az oktató jogosult ellenőrizni azzal, hogy felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában. Ezzel egyidejűleg értesíti az igazgatót, a tanuló szülőjét, a rendőrséget. Közbiztonságra veszélyes eszközök, alkohol, dohánytermékek birtoklásának ellenőrzésére és elvételére az oktató jogosult.
8. Tilos a tanulóknak/képzésben résztvevő személyeknek a tanórán, a délutáni iskolai foglalkozásokon, a szervezett foglalkozásokon, az iskolai rendezvényen ételt és italt fogyasztani, és azzal a tanórát/foglalkozást/rendezvényt megzavarni. Kivételt képeznek a kötetlen osztályprogramok, intézményi rendezvények.
9. Ha a tanuló valamilyen oknál fogva nagyobb pénzösszeget hoz az iskolába, kollégiumba, tanüzembe, azt az osztályfőnökének, oktatójának, vagy a kollégiumban a támogató oktatójának átadhatja megőrzésre, egyébként az iskola az összegért felelősséget nem vállal.
10. Bármilyen, az intézmény területére behozott, a kötelességek teljesítéséhez nem szükséges tárgyért, telekommunikációs eszközért, a fentiekben nem említett elektronikai eszközért, egyéb behozott értéktárgyért, ékszerért az iskola nem vállal felelősséget.
11. A tanulók iskolába személygépkocsival, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral, rollerrel az érvényes igazgatói utasításnak megfelelően járhatnak. Az intézmény területén a járművel történő közlekedésnek, a járművek tárolásának szabályairól igazgatói utasítás rendelkezik.

2. Tanulói igazolásokra vonatkozó előírások

Távolmaradás, mulasztás

1. Engedély adható a távolmaradásra a kötelező foglalkozásokról:
Egy tanítási óráról az igazgató, igazgatóhelyettes vagy az osztályfőnök egyetértésével az oktató adhat felmentést. Az oktató engedélyezheti a tanóra egy részéről, a tanóráról való hiányzást abban az esetben, ha a tanuló indokoltan, sürgős egészségügyi probléma miatt felkeresi az egészségügyi nővért.
Kiskorú tanuló esetén egy tanévben összesen 3 napot a szülő is igazolhat, melynek napját előzetesen a szülő írásban jelzi az osztályfőnöknek. Nagykorú tanuló évente összesen 3 tanítási napról való távolmaradásra kérhet engedélyt. Utólagos szülői igazolás elfogadásáról alapos ok esetében az osztályfőnök dönt, melyhez bekéri a szülő nyilatkozatát.
Nagyon indokolt esetben ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérésére, az osztályfőnök javaslata alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt.
Sport-, kulturális vagy egyéb rendezvényekre szóló kikérőnek az elbírálása az igazgató hatáskörébe tartozik. A kikérőt legkésőbb a rendezvény előtti napon be kell nyújtani az igazgató részére.
A tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
A tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolja.
A tanuló a technikum utolsó két évfolyamán – tanítási évenként legfeljebb két alkalommal – továbbtanulási célú rendezvényen vesz részt, feltéve, ha a részvételt a szervező által kiállított igazolással igazolja.
1. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló:
előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra: a tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelmére – a 2.1 fejezetben meghatározottak szerint engedélyt kapott,
beteg volt és ezt orvosi (vagy egyéb hivatalos) igazolással igazolja, ahol az orvosi igazolást az EESZT és a KRÉTA útján az iskola közvetlenül és elektronikus úton kapja meg az orvostól,
hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségeinek teljesítése miatt nem tudott a kötelező foglalkozásokon részt venni,
egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozásokon részt venni,
ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a fogadó intézmény által kiállított igazolással igazolja,
a technikum utolsó két évfolyamán – tanítási évenként legfeljebb két alkalommal – továbbtanulási célú rendezvényen vesz részt, feltéve, ha a részvételt a szervező által kiállított igazolással igazolja,
az intézmény érdekében vesz részt rendezvényen.
1. A tanulók/képzésben résztvevő személyek tanítási óráról való távolmaradását az órát tartó oktató köteles bejegyezni a KRÉTA rendszerbe az óra megkezdését követően.
2. A duális képzésben szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló a hiányzást táppénzes orvosi igazolással köteles igazolni.
3. A tanórán kívüli foglalkozásokról vagy az iskola által szervezett rendezvényről történő távolmaradást is igazolni kell. Ha a tanuló a tanórán kívüli foglalkozásra beiratkozik, a hiányzásokra a tanórai hiányzásra vonatkozó szabályok érvényesek.
4. A mulasztását 8 napon belül, vagy a soron következő osztályfőnöki órán igazolnia kell. 8 napon túli igazolás nem fogadható el.
5. A tanuló tartós távolléte esetén az igazolást postai, vagy elektronikus úton köteles beküldeni a hiányzás kezdetétől legfeljebb 1 hetes időközönként.
6. A tanuló engedély nélkül nem hagyhatja el az intézmény területét. Engedélyt az igazgatótól, az igazgatóhelyettestől, az osztályfőnökétől kérhet. A kollégista tanulók délutáni kimenőjét a házirend kollégiumra vonatkozó része szabályozza.
7. Egy-egy tanóráról csak az oktató és az osztályfőnök együttes engedélyével lehet távozni.

Igazolatlan óra

Ha a tanuló/képzésben résztvevő személy távolmaradását nem igazolja 8 napon belül, vagy a soron következő osztályfőnöki órán, akkor mulasztása igazolatlan.

Igazolatlan távollét esetén az intézmény a leírt törvényi szabályozás szerint jár el (2019. LXXX. törvény 58.§; 12/2020. Kormányrendelet 163-164.§):

163.§ (1) A szakképző intézmény köteles a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét és a tanköteles tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – ha a kollégium nem a szakképző intézménnyel közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz foglalkozást eléri. Az értesítésben fel kell hívni a tanköteles tanuló törvényes képviselőjének figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a szakképző intézmény értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a szakképző intézmény a család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanköteles tanuló törvényes képviselőjét.

(2) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási félévben eléri a tíz foglalkozást, az igazgató – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a család- és gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a család- és gyermekjóléti szolgálat a szakképző intézmény és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan mulasztást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

(3) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy félévben eléri a harminc foglalkozást, az igazgató a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a család- és gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanköteles tanuló törvényes képviselője értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanköteles tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.

164.§ Ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz foglalkozást és a szakképző intézmény eleget tett a 163.§ -ban meghatározott értesítési kötelezettségének.

Amennyiben a tanulónak igazolatlan mulasztása nincs, és a következő tanév megkezdéséig a gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni az oktatótestület döntése alapján. Külső gyakorlati hely esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára hozható döntés.

Az igazolatlan mulasztásokkal (késésekkel) kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. A megtett intézkedéseket dátummal ellátva az e-naplóban írásban rögzíteni kell.

A rendszeresen igazolatlanul mulasztó (késő) tanulót a házirendben meghatározott iskolai büntetések megfelelő fokozatában kell részesíteni, és ezt az e-naplón keresztül a szülő tudomására kell hozni.

Igazolatlan mulasztások miatti fegyelmi fokozatok

A tanuló/képzésben résztvevő személy igazolatlan mulasztásai a következő fegyelmi fokozattal járnak, amelyet az osztályfőnök rögzít az e-naplóban is:

1 - 3 óra osztályfőnöki figyelmeztetés,
4 - 8 óra osztályfőnöki intés,
9 - 14 óra igazgatói figyelmeztető,
15 - 20 óra igazgatói intő,
20 óra felett fegyelmi eljárás indul, melynek büntetése a következő:
21 - 25 óráig igazgatói megrovás,
30 óra igazolatlan hiányzás esetén a nem tanköteles korú tanuló tanulói jogviszonya két szülői írásos figyelmeztetés után megszűnik, a tanköteles korú tanuló büntetéséről fegyelmi bizottság dönt.

Késés:

A foglalkozásról késő tanuló a foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, nem zárható ki a foglalkozásról.
A késéseket a KRÉTA rendszerben az oktatók bejegyzik.
Késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint.
Ha a tanuló/képzésben résztvevő személy késését nem igazolja 8 napon belül, vagy a soron következő osztályfőnöki órán, akkor késése igazolatlan. Igazolt késésnek csak a tömegközlekedési eszközök igazolt késését tekintjük.
A késések a KRÉTA rendszer által automatikusan összegzésre kerülnek. Amennyiben a késések összesített időtartama eléri a foglalkozás időtartamát, a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan foglalkozásnak minősül.

Osztályozó vizsgára bocsátás, illetve évismétlés mulasztások miatt

Az egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 óra tanórai foglalkozást, vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások 30 százalékát meghaladja (és emiatt a tanuló, képzésben résztvevő személy teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető), a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi az osztályozó vizsgát. Az oktatói testület az osztályozó vizsgát abban az esetben tagadhatja meg, ha a tanuló, képzésben résztvevő személy igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 foglalkozást és amennyiben az intézmény eleget tett a 12/2020. Kormányrendelet 163. §-ban meghatározott értesítési kötelezettségének.

Ha a tanulónak, képzésben résztvevő személynek a szorgalmi időszakban és szorgalmi időszakon kívül a szakirányú oktatásról való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az összes szakirányú oktatási idő 20 százalékát, a tanuló, a képzésben résztvevő személy tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Ha a tanuló tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette, és magasabb évfolyamba nem léphet.

3. A tantárgyválasztással (és annak módosításával) kapcsolatos eljárási kérdések

A tantárgyválasztás és az érettségire felkészítés szabályai

1. Az intézmény a kötelező órákon felül választható tantárgyakat is biztosít tanulói számára.
2. Az intézmény biztosítja tanulóinak a tanuló választása szerint az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést – felhasználható órák és jelentkező tanulók függvényében-a szakmai programban meghatározottak szerint.

1. A tanuló joga, hogy tanulmányai során nem kötelező tantárgyakat válasszon. Ezek kínálata az iskola szakmai programjában megtalálható.
2. Az igazgató minden év április 15-ig teszi közzé a tájékoztatót a választható tantárgyakról, illetve az oktató személyéről.
3. A tanulók, kiskorú tanulók esetén a törvényes képviselők minden év május 20-ig írásban adhatják le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket az osztályfőnöknek, aki azt továbbítja az igazgatónak.
4. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév június 15-ig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Módosítás esetén – ha a 12. évfolyamon új tantárgy tanulását kezdeményezi a tanuló, a 11. évfolyam követelményeiből különbözeti vizsgát kell tennie.
5. A technikumban (2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben) a tanuló a következő kötelező vizsgatárgyakból ad számot a tudásáról:
magyar nyelv és irodalom,
matematika,
történelem,
idegen nyelv (angol vagy német)
1. Az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya helyett szakmai vizsgát kell tenni. A technikumban folytatott tanulmányokhoz kapcsolódóan letett szakmai vizsga emelt szintű érettségi vizsgának felel meg. Szakmai vizsga a szakképző intézményi tanulmányok teljes befejezését követően tehető.
2. Érettségi vizsga (előrehozott) – a szakmai vizsga kivételével– bármely vizsgatárgyból a szakképző intézményi tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév október-novemberi és május-júniusi vizsgaidőszakában is letehető abban az esetben, ha a jelentkező a számára meghatározott, az adott vizsgatárgyra vonatkozó követelményeket teljesítette. Az adott vizsgatárgyra vonatkozó követelményeket az intézmény szakmai programja tartalmazza.
3. Az a tanuló/képzésben résztvevő személy, aki a szakképző iskolában folytatott tanulmányokhoz kapcsolódóan szakmát szerzett és annak megszerzését követően kíván érettségi vizsgát tenni, mentesül az érettségi vizsga kötelezően választandó vizsgatárgya alól.
4. Az érettségi vizsgán a sajátos nevelési igényű tanuló, aki valamely kötelező vizsgatárgy értékelése és minősítése alól mentesül, az érettségi vizsga kötelező vizsgatárgyai helyett másik tantárgyat választ.
5. A választható érettségi tantárgyakról szóló tájékoztatót a következő tanévre az igazgató minden év április 15-ig a diákönkormányzat és a képzési tanács véleményének kikérésével összeállítja. A tájékoztató tartalmazza a tárgyat oktatók nevét, illetve azt is, hogy az iskola az adott vizsgatárgyból közép- vagy emelt szinten biztosítja a felkészítést. A tájékoztatót az iskola honlapján közzé kell tenni. A tanulókat és a szülőket a választható tárgyakról az osztályfőnökök is tájékoztatják.
6. Az iskola az angol, illetve a német nyelv oktatását biztosítja. A tanuló alapvetően az előzetes tanulmányai folytán megkezdett idegen nyelv tanulását folytatja, de a tanuló, kiskorú tanuló esetén annak törvényes képviselője írásbeli kérelmére a másik nyelv is választható.
7. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a kiskorú tanuló esetén annak törvényes képviselője a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.

4. A tanulói kötelességek (közreműködés) meghatározása saját környezete rendben tartásában és a foglalkozások előkészítésében

A tanuló/képzésben résztvevő személy kötelességei:

1. Részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon.
2. Eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.
3. Óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit, védje környezetét, és takarékoskodjon az energia felhasználásával.

Óvja saját és társai testi épségét és egészségét. Tartsa be a szakképző intézmény helyiségei és a szakképző intézményhez tartozó területek használati rendjét, a szakirányú oktatás rendjét, a szakképző intézmény szabályzatainak előírásait, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályokat. Baleset esetén a tanuló köteles jegyzőkönyv felvételét kérni a jelenlévő oktatótól vagy dolgozótól. A tanulók, a képzésben résztvevő személyek az intézmény létesítményeit, helyiségeit a kötelező és a választható tanítási órákon csak oktatói felügyelettel használhatják.

Azonnal jelentse az intézmény dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl. természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel.

Azonnal jelentse az intézmény valamelyik oktatójának – amennyiben ezt az állapota lehetővé teszi – ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült.

Megismerje a tanügyi épület és a kollégium kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában. Rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az intézmény felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épületek kiürítési tervében szereplő előírásokat.

1. A szakképző intézmény/duális képzőhely oktatói és alkalmazottai, továbbá a tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet és megbecsülést tanúsítson irántuk.
2. A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén tartsa be a duális képzőhelyen a munkavállalóra vonatkozó előírásokat és kötelezettségeket.
3. Menzai és kollégiumi térítési díjat átutalással vagy az iskola pénztárába történő befizetéssel rendezni köteles. Menzáról, kollégiumból való kiiratkozását szülői engedéllyel kérelmezi (nagykorú tanuló írásban kérelmezheti a szolgáltatás megszüntetését).
4. A tanítási órákhoz, gyakorlati foglalkozásokhoz szükséges taneszközöket, felszereléseket mindig magával hozni.
5. A tanulóasztalon kizárólag csak az órai munkához szükséges eszközöket tartani. A tanuló az iskolába és iskolai foglalkozásokra csak az iskolai tevékenységhez szükséges dolgokat hozza magával, az intézmény egyéb tárgyakért felelősséget nem vállal.
6. Az osztály tanórai munkájának előkészítésében és befejezésében – minden osztályban az osztályfőnök megbízása alapján – hetenként váltással egy tanuló végzi a hetesi teendőket. A mindenkori hetes kötelességei:
számba veszi és jelenti a hiányzókat az órát tartó oktatónak,
ha becsengetés után 10 perccel az oktató nem érkezik meg az órára, jelentenie kell az igazgatóhelyettesnek, vagy a titkárságon,
ügyel az osztály által használt terem rendjére, tisztaságára,
ha bármilyen rendellenességet, rongálást tapasztal, jelenti az órát tartó oktatónak,
távozáskor ellenőrzi a terem tisztaságát.
1. Aki az intézménynek a szabályok megsértésével kárt okoz, az a 2019. LXXX. törvény 66.§-ban meghatározottak szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
2. Ha a tanuló a szakképző intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szerint köteles azt megtéríteni.
3. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a – károkozás napján érvényes – kötelező legkisebb munkabér
egyhavi összegének ötven százalékát gondatlan károkozás esetén,
öthavi összegét szándékos károkozás esetén.
1. Az iskolától felvett eszközökkel (könyvtári könyv, szerszámok, munkaruha, kollégiumi felszerelés stb.) a kitűzött határidőre, de legkésőbb tanulói jogviszonya bármely okból történő megszűnése esetén köteles elszámolni.
2. A kötelességek elmulasztása fegyelmi, kártérítési felelősségre vonással jár.

Közreműködés a foglalkozások és a rendezvények előkészítésében, lezárásában:

Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott oktató utasításai alapján – közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és oktatókat az iskola éves munkaterve határozza meg.

1. A tanuló és a képzésben résztvevő személy az iskolai hagyományoknak megfelelően részt vesz az intézményi rendezvényeken (szalagavató, ballagás, iskolai ünnepélyek, egyéb rendezvények), az ünnepi műsorokban oktatója felkérésére aktívan közreműködik.
2. Ha egy terem, helyiség berendezését (tanóra, foglalkozás, rendezvény stb. idején) megváltoztatják, akkor a helyiség rendjét – a használat végén – a helyiséget igénybe vevőknek kell visszaállítaniuk.
3. Iskolai szintű ünnepélyeken, kiemelt rendezvényeken a résztvevőknek alkalomhoz illő vagy ünneplő ruhát kell viselniük.

II. Viselkedési és használati szabályok; termek és sportlétesítmények használata

A szakképző intézmény Házirendje állapítja meg a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek jogai gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - kötelességei teljesítésének módját, továbbá a szakképző intézmény által elvárt viselkedés szabályait az iskolában, iskolai programokon és a tanulók iskolai tevékenységével kapcsolatban.

5. A szakképző intézmény által elvárt viselkedés szabályai

A diákoknak ismerniük és alkalmazniuk kell a Házirendben foglaltakat, mind a tanítási idő alatt, mind az iskolán kívüli tartózkodás során.

A tanulónak be kell tartani az iskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szabályait és az iskola helyiségeinek használati rendjét.

A tanuló kötelessége az iskola vezetői, oktatói, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani.

A diákok beszédstílusában, a napszaknak megfelelő udvarias köszönésében és viselkedésében fejeződjék ki az oktatók és az iskola minden dolgozója iránti tisztelet.

Elítélendő más népek, etnikumok, vallások vagy nemi identitásúak méltóságát sértő magatartás.

A tanuló kötelessége, hogy az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. A kirívó, kihívó ruházat nem illendő viselet. Tilos közösséget sértő feliratos jelvényekkel, karperecekkel, láncokkal, fülbevalókkal és más egyebekkel a tanulónak magát feltűnővé tenni – velük másokat megbotránkoztatni.

A tanuló kötelessége, hogy tevékenyen vegyen részt az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

Az iskolára, annak dolgozóira és diákjaira vonatkozó bármilyen szöveg, kép-, videó-és hanganyag rögzítése, illetve közzététele az érintettek hozzájárulása nélkül tilos.

Tilos olyan tartalmak nyilvánosságra hozatala, amelyek károsítják, illetve megsértik az iskola, vagy a közösség érdekeit, személyiségi jogait.

Tilos a dohányzás, a szeszesital és a különböző drogkészítmények behozatala az intézmény területére, azok fogyasztása az iskola teljes területén és az iskola által szervezett programokon.

Szigorúan tilos bármely olyan tárgy iskolába történő bevitele, mely a testi épséget veszélyeztetheti.

6. Elvárt magatartás az intézmény által szervezett – intézményen kívüli – rendezvényeken

Az iskola által szervezett, a szakmai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken, programokon az iskolai foglalkozásokon, intézményen belül elvárt viselkedésre, magatartásra vonatkozó előírások az irányadóak.

Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk.

A tanuló életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, oktató felügyeletével, szükség esetén irányításával közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában.

A tanulónak csak rendkívül indokolt – orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló – esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt, vagy a kötelező iskolai rendezvényről távol maradjon.

7. Az intézmény helyiségeinek, berendezési tárgyainak, eszközeinek használati rendje

Az iskola minden tanulója felelős:

az iskolai közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért,
az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért,
a takarékos energiafelhasználásért,
a tűz- és balesetvédelmi, továbbá a munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit csak oktatói felügyelettel használhatják.

Az iskola létesítményeit, helyiségeit mindenki köteles a rend és a tisztaság megtartásával rendeltetésszerűen használni.

Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni.

Az iskola helyiségei az igazgató előzetes engedélyével bérbe adhatók.

A helyiségek használatát egyes esetekben – könyvtár, tornaterem, szaktantermek, tanműhelyek, stb. – speciális szabályok határozzák meg.

A használat során a tanulók kötelesek betartani a környezetvédelemre vonatkozó általános irányelveket (energiatakarékosság, lehetőség szerinti szelektív hulladékgyűjtés).

8. Tantermek, szaktantermek, sportlétesítmények használatának rendje

8.1. Tantermek használata:

A tanulók oktatói felügyelettel tartózkodhatnak a tantermekben.
Az ajtókat oktató vagy iskolai dolgozó nyithatja és zárhatja. Amennyiben az ajtó nincs bezárva valamilyen oknál fogva, diák oktatói felügyelet nélkül akkor sem léphet be a tanterembe.

A tanterembe kikapcsolt mobil telefonnal léphet be a tanuló.

A tanulóknak tilos hozzányúlni a tantermekben található elektromos berendezésekhez, szaktantermi anyagokhoz, az oktatói asztalon elhelyezett oktatási anyagokhoz. Az egyéb iskolai eszközöket a tanulók csak az oktatói engedélyével használhatják.
Tanóra elején minden tanuló köteles jelezni a legkisebb rongálást is. Munka- és tanuló helyéért minden tanuló anyagi felelősséggel bír. A tanuló jelentési kötelezettsége kiterjed a munkakörnyezetére is, azaz a fal sérülésére, rongálására, az ajtó, az ablak, a zárak, a fűtőtestek és tartozékaik rongálására is.
A tantermekben dekoráció elhelyezése a felelős oktató engedélyéhez kötött!
A tantermekben hagyott értéktárgyakat - megtalálás esetén – a tanári helyiségben őrizzük, majd három hónap elteltével, gyűjtőkonténerbe vagy a vöröskeresztnek juttatjuk el.
A tanuló a tízórait a tanteremben nem fogyaszthatja el, kivéve, ha a tanteremben az óraközi szünet ideje alatt biztosított a felügyelet (egyébként a tízórai a szünetben a folyosón, az aulában fogyasztható el).
A tanulók a szünetben a folyosókon, az előtérben, a tanügyi épület körül lévő betonozott részeken tartózkodhatnak. A fent megjelölt helyeken az óraközi szünetekben oktatói felügyelet biztosított. A tanuló a szünetben észlelt rendkívüli esetet köteles azonnal jelenteni az ügyeletes oktatónak.

A tanulók, a képzésben résztvevő személyek által is használt különleges helyiségek rendjét külön teremrend szabályozza. Ezt az illetékes munkaközösség, illetve a felelős (oktató) vagy az oktatói testület által megbízott munkacsoport készíti el, célja az egészség és a testi épség védelme, a munka feltételeinek biztosítása, valamint a vagyonvédelem.

Különleges helyiségek: tornaterem, gyakorlati műhelyek, informatika terem, idegen nyelvi labor, agrolabor, természettudományi szertár.

8.2. Szaktantermek használata:

Agrolabor használatának rendje

A laboratóriumban tanuló csak oktatói felügyelet mellett tartózkodhat, illetve dolgozhat.
A tanulók az első gyakorlatokon - illetve, ha szükséges esetenként – munka- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, annak elsajátítása számonkérésre kerül. Amennyiben a tanuló megfelelő mértékben elsajátította, megismerte a szabályokat, előírásokat, úgy aláírhatja az oktatási naplót és megkezdheti a gyakorlati munkát.
A munkát a kijelölt helyen szabad végezni. A labort, munkaasztalt, illetve a munkafolyamatot otthagyni csak a gyakorlatvezető engedélyével szabad.
A munkaasztalon csak a gyakorlathoz szükséges eszközök, valamint a gyakorlati füzet, tankönyv, számológép, íróeszköz lehet!
A munkahelyet még a feladat elvégzése közben is rendben és tisztán kell tartani.
A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni és azt csak megfelelően, tisztán lehet otthagyni. A laboratóriumi szekrényekben csak tiszta eszközök tárolhatók.
Úgy kell dolgozni, hogy a tanuló saját biztonsága mellett a laboratóriumban tartózkodók testi épségét vagy azok munkájának sikerét ne veszélyeztesse. A végrehajtandó feladattal kapcsolatos balesetvédelmi óvórendszabályokkal mindenkinek tisztában kell lenni, és ismerni kell a feladatban szereplő vegyszerek legfontosabb tulajdonságait, az eszközök működését.
Az eszközöket csak rendeltetésszerűen szabad használni! Sérült, meghibásodott eszközökkel dolgozni szigorúan tilos! Ha a tanuló meghibásodást észlel, haladéktalanul jelezze oktatójának.
A berendezéseket csak oktatói engedéllyel és felügyelet mellett használhatja a tanuló.
Nedves kézzel elektromos eszközökhöz hozzányúlni tilos! A készüléket óvni kell a vízsugártól, folyadéktól, a gumivezetéket a melegtől.
Nyílt lángot engedély nélkül használni tilos! Nyílt lángot felügyelet nélkül hagyni tilos! Tűz esetén azonnal riasztani kell a gyakorlat vezetőjét és a laborban tartózkodó többi tanulót!
A gyakorlat során kötelező betartani a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat. Tilos a hosszú, lógó haj, a balesetveszélyes ékszerek viselése. A gyakorlat jellegétől függően védőszemüveg, textil- vagy gumikesztyű használata kötelező.
A bőrre vagy szembe jutó maró folyadékot száraz ruhával le kell törölni, majd bő vízzel le kell mosni, és azonnal szólni kell a gyakorlatot vezető oktatónak.
Baleset és minden egyéb probléma esetén azonnal jelezni kell a gyakorlatot tartó oktatónak.
A lefolyóba vegyszert önteni, szilárd hulladékot beledobni szigorúan tilos!
Vegyszert a labor területéről tilos kivinni!
A labor elhagyása előtt az eszközöket hiánytalanul át kell adni. A munka közben szándékosan okozott károkért a tanuló egyénileg felelős. A károkozásról a gyakorlatot vezető oktató jegyzőkönyvet készít. A szándékos rongálással okozott kárt a tanuló köteles megtéríteni.
A laboratóriumban étkezni, inni tilos! A kabátot és a laboratóriumi munkához nem szükséges felszerelést a laborba bevinni tilos!

Informatika terem, idegen nyelvi labor használatának rendje

Az informatika teremben és az idegen nyelvi laborban a tanulók táskájukat kizárólag a tanári asztal mellett tarthatják. A tanuló a tanórai munkavégzés helyén, a számítógép asztalon csak az oktatáshoz szükséges eszközöket tarthatja.
Ételt és italt az informatika terembe és az idegen nyelvi laborba bevinni szigorúan tilos!
A tanulók az oktató által a tanévre meghatározott ülésrendnek megfelelően foglalják el a helyüket. Az oktató a teremben rendszeresített füzetben rögzíti az ülésrendet.
A tanuló ellenőrzi a „munkahelyét,” amennyiben rongálást vagy meghibásodást észlel, azonnal jelzi az oktatónak. Az oktató a teremben rendszeresített füzetben dátummal, az óra napi sorszámának feltüntetésével rögzíti a rongálás, a meghibásodás jelentésének tényét.
A tanuló a helye elfoglalása után felelősséggel tartozik az eszközökért. A munka közben történő meghibásodást a tanuló az órát tartó oktatónak azonnal jelzi. A tanóra végén az oktató ellenőrzi az egyes munkahelyeket, az eszközök hiánytalan, rongálás mentes meglétét. Az ellenőrzés befejezéséig a tanuló nem hagyhatja el a munkahelyét. Amennyiben az oktató az informatikai eszközök tekintetében a leltári nyilvántartáshoz képest hiányt, vagy esetlegesen rongálást észlel, rögzíti a füzetben, melyet a tanulóval is aláírat.
Meghibásodás esetén a hardver cseréjét vagy javítását a rendszerüzemeltető végezheti!
A tanuló a számítógépet kizárólag oktatói utasításra használhatja (be- és kikapcsolás, be- és kijelentkezés).
Programok letöltése és telepítése kizárólag a rendszerüzemeltető engedélyével történhet.
Külső adattárat a tanuló az órát tartó oktató engedélyével használhat.
A főkapcsolót kizárólag az oktató használhatja, az utolsó óra befejeztével azt köteles lekapcsolni.
Az iskola oktatóinak és diákjainak kötelessége vigyázni, figyelni a terem tisztaságára és épségére, a számítógépek rendeltetésszerű használatára.
Az informatika tanteremben és a nyelvi laborban az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókon, oktatókon és egyéb személyeken kívül idegenek nem tartózkodhatnak.

8.3. A tanműhelyek használatának rendje

A tankonyha rendje:

A tankonyhában diák csak oktatói felügyelet mellett tartózkodhat!
Kabátot, táskát a konyhába tilos bevinni! Az öltöző kijelölt helyén kell az utcai ruhát, cipőt, kabátot, táskát tárolni.
A tanuló ápoltan, tiszta munkaruhában (fehér köpeny, fehér póló, fehér sapka) és csúszásmentes cipőben jelenhet meg. Ennek hiányában a tanuló nem vehet részt a gyakorlati munkában.
A hosszú hajú tanulóknak a haját a gyakorlat időtartamára fel kell tűzni.
Nyaklánc, gyűrű, karkötő, karóra, hosszú, lakozott-, illetve műköröm viselése tilos!
Lázas állapotban, vagy fertőző betegség esetén, illetve hasmenéses, hányásos tünetekkel a tanuló nem tartózkodhat a tankonyhán.
A tankonyhát az oktató engedélye nélkül tilos elhagyni!
A raktárhelyiségbe tanuló nem léphet be!
Az év elején ismertetett munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályokat be kell tartani!
Az eszközöket, gépeket oktatói felügyelet mellett, engedéllyel és rendeltetésüknek megfelelően szabad használni!
A hálózattal összekötött elektromos készüléket csak száraz kézzel szabad megfogni.
Munka közben a tanulónak ügyelni kell a rendre, tisztaságra, valamint saját és társai testi épségére!
Bármilyen hiba, baleset esetén azonnal szólni kell a gyakorlat vezetőjének!
A meghibásodott berendezéseket, gépeket a tanuló nem kezdheti el javítani!
A tanuló a gyakorlaton kijelölt munkahelyen dolgozhat, amely eszközeiért és berendezéseiért, és azok tisztaságáért, épségéért felel.
A tankonyhában okozott kárt a Házirendben foglaltak szerint meg kell téríteni! A károkozásról a gyakorlatot vezető oktató jegyzőkönyvet vesz fel.
A gyakorlat elején ismertetett helyes munkaműveleti rendet be kell tartani!
Minden tanuló felelős a takarékos anyag- és energiafelhasználásért!
A gyakorlat végén a tűzhelyeket, hálózati csatlakozókat a főkapcsolók segítségével áramtalanítani kell!
A tankonyhát és a hozzá tartozó helyiségeket a higiéniai szabályok betartása után olyan állapotban adják át a tanulók, ahogy azt kapták.

Tangazdaság, műszaki oktatás tanműhelyei:

A tanműhelyekben a tanulók kizárólag tanóra, vagy szakmai gyakorlat keretében tartózkodhatnak. Eseti kivételt az igazgató vagy a szakmai igazgatóhelyettes tehet. A tanműhelyekben, a gyakorlati oktatás helyszínein tanuló csak oktató felügyeletével tartózkodhat.
A tanuló a gyakorlati foglalkozáson munkaruhában, zárt cipőben (nem sportcipőben) köteles megjelenni. A gyakorlóhelyeken minden tanuló saját szekrénnyel rendelkezik, a foglalkozás előtt és a foglalkozás után átöltözködik.
A hosszú hajat össze kell fogni, vagy sapka alá kell helyezni. A gyakorlati foglalkozáson hosszú köröm, illetve hosszú műköröm viselése tilos!
Nyaklánc, gyűrű, karkötő, karóra, balesetet okozó testékszer viselése tilos!
A munkaterületre kabátot, táskát, telefont bevinni tilos, a tanuló köteles azokat az arra kijelölt helyen tárolni.
A tanulók csak a gyakorlatvezető utasításai alapján, az általa meghatározott helyen és eszközökkel végezhetnek munkát. A tanulók munkavégzés közben az eszközöket csak az előírásoknak megfelelően, rendeltetésszerűen használhatják.
A tanuló csak munkaképes állapotban végezhet munkát a tangazdaság területén.
A hibás, sérült, valamint törött munkaeszközt a tanuló köteles haladéktalanul jelenteni a gyakorlatvezetőnek.
Tilos az üzem területén, a munkahelyen biztonságot veszélyeztető magatartást tanúsítani.
A munkaterületen rendet, tisztaságot kell tartani, és a munka végeztével az eszközöket megtisztítva a tároló helyükre visszavinni.
Minden tanuló köteles a munka végeztével a rábízott eszközzel elszámolni.
A tanuló a munka közben elszenvedett legkisebb sérülést, rosszullétet, megbetegedést azonnal köteles a munkavezetőjének jelezni, és elsősegélyt kérni.
A tanuló a saját és társai épségét is köteles védeni.
Nyílt láng használata tilos a tanüzem teljes területén!
Forgó, mozgó alkatrészek közelében a tanuló nem tartózkodhat. A sérült, vagy burkolattal nem rendelkező gépelem észlelése esetén köteles azt jelenteni a gyakorlatvezetőnek.
Szakoktató jelenléte nélkül erőgépet vezetni, önállóan erőgéppel munkát végezni csak vezetői engedéllyel rendelkező tanuló számára engedélyezett, kizárólag a gyakorlatvezető tudtával és hozzájárulásával. A fülkében csak annyi személy tartózkodhat, ahány rögzített ülés van a gépben.
A gépekkel az intézmény területén történő közlekedés esetén kötelező betartani a KRESZ előírásait, kiemelt figyelmet fordítva a sebességkorlátozó előírásokra.
Szigorúan tilos a mezőgazdasági vontató pótkocsiján személyt szállítani!
Jogosítvánnyal nem rendelkező tanuló erőgéppel munkát csak oktató jelenlétében végezhet.
Munkagép és erőgép beállítását csak a gyakorlatvezető jelenlétében végezhetik el a tanulók, a munkafolyamat megkezdése előtt az eszköz oktatói ellenőrzése szükséges.
Vegyszerekkel tanuló nem dolgozhat. A vegyszerek tárolására kijelölt helyen (vegyszerraktár) tanuló nem tartózkodhat.
A lovardában lévő állatokat csak a munkavezető engedélyével és felügyeletével, a szabályok betartásával közelítheti meg a tanuló.
A tanuló az állatvédelmi szabályok betartásával köteles a munkáját elvégezni.
A tanuló szándékos károkozásért, vagy bizonyíthatóan felelőtlen magatartásból adódó káreseményért felelősségre vonható.
A tanuló köteles betartani a szakoktató által a foglalkozások elején megtartott munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatáson hallottakat.

8.4. Sportlétesítmények használatának rendje

Az öltözőfelelősök a csoport bemenetele előtt ellenőrzik az öltözőt, az esetleges rendellenességet az oktatónak jelzik. A tanulók órakezdésig az öltözőkben kötelesek tartózkodni.
Az egyes öltözők tanulócsoportjai a tanév elején kerülnek beosztásra. Az öltözőkben a ruhákat rendezetten kell tárolni, a szemetelést el kell kerülni.
Az ésszerű takarékosságot megtartva kell a tornaterem világítását és a vizesblokkjait használni.
Az öltözők és a mellékhelyiségek világításán kívül az egyéb elektromos berendezéseket diák nem használhatja.
A tanuló az értéktárgyait a tanóra kezdete előtt leadhatja az oktatónak, aki a nevelői irodában elzárja a tanóra végéig. Az öltözőben hagyott értéktárgyakért az intézmény nem vállal felelősséget.
A tanórákon tiszta, váltó sportcipő, sportnadrág, sport felső használata az előírt felszerelés, az utcai (iskolai) ruházat nem megengedett.
Tilos az óra, gyűrű, nagyméretű fülbevaló, nyaklánc, karkötő, egyéb testékszerek használata. Hosszú haj nem lehet szabadon, illetve kemény hajkötővel rögzített. A sportfoglalkozásokon a balesetveszély miatt tilos a hosszú köröm és a hosszú műköröm.
A tornateremben a tanulók csak oktatói felügyelettel, az órarendben meghatározott időben (tanóra, tömegsport, szakköri foglalkozás, verseny) tartózkodhatnak.
A tanórára az oktató által meghatározott helyen kell megjelenni, felsorakozni.
A tanuló köteles a foglalkozásokhoz szükséges előkészületekben részt venni, valamint azok után a szertári rend helyreállítását elvégezni.
A kondicionáló termet csak oktatói engedéllyel és a terem külön rendjét megtartva lehet használni.
Balesetet, rosszullétet az oktatónak azonnal jelenteni kell. Súlyos sérülés esetén mentőt kell hívni. Jelentéktelennek tűnő sérülést, rosszullétet is kell jelezni.
Minden szert, eszközt csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni.
A tevékenység közben észlelt, veszélyt jelentő rendellenességet az oktatónak azonnal jelenteni kell.
A teremben kikészített szereket csak az oktató engedélyével, utasítására szabad használni.
A kijelölt segítségnyújtók, biztosítók az adott feladaton kívül mással nem foglalkozhatnak.
Felmentést csak a testnevelő adhat. A felmentést az e-krétában megküldött igazoláson feltüntetett orvosi javaslatra, szakorvosi javaslatra, írásos szülői kérésre, illetve szóban tanulói kérésre adhat. A felmentést kötelező megadni orvosi javaslatra.

III. A működés rendje

9. A foglalkozások, tanórák, főétkezések közötti szünetek időtartama, csengetési rend

9.1. A foglalkozások, tanórák, főétkezések közötti szünetek időtartama

A tanítási órák reggel 7,30-kor kezdődnek.

Az órák ideje 45 perc.

A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között – a tanulók részére – szünetet kell tartani.

A tanítási órák közti szünetek rendje:

1. óra utáni szünet: 8:15 – 8:25

2. óra utáni szünet: 9:10 – 9:20

3. óra utáni szünet: 10:05 – 10:15

4. óra utáni szünet: 11:00 – 11:10

5. óra utáni szünet: 11:55 – 12:00

6. óra utáni szünet: 12:45 – 13:05

7. óra utáni szünet: 13:50 – 13:55

A szakirányú oktatás 7,30 órakor kezdődik. A szakirányú oktatás során 30 perc megszakítás nélküli szünet kiadása az oktató utasítása alapján, a projektfeladat végrehajtásának függvényében történik.

A délutáni, nem órarendi foglalkozások szüneteinek rendjéről az oktatók rendelkeznek az elvégzendő feladat függvényében.

A 6. óra utáni szünet a főétkezésre biztosított szünet.

Rövidített tanórai rend esetén minden tanóra 35 perces és minden szünet 10 perces.

Óraközi szünetekben a tanulóknak el kell hagyniuk a tantermeket.

Az óraközi szünetekben a tanulók az udvaron, az aulában illetve a folyosón tartózkodhatnak.

A tanórai és a tanítási órák közötti szünetek rendjének fenntartása érdekében oktatói ügyeleti rendszer működik.

9.2. Tanórák csengetési rendje

A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolába kell érkezniük.

A csengetés rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg.

Az iskolában a tanítás 7,30-kor kezdődik.

A tanítási órák 45 percesek.

A tanórák csengetési rendje:

Elméletes tanórák csengetési rendje		Gyakorlati foglalkozások csengetési rendje
1. óra	7.30 – 8.15	1-2. óra	7.30 – 9.00
Szünet	8.15 – 8. 25
2. óra	8.25 – 9.10
Szünet	9.10 – 9.20	Szünet	9.00 – 9.20
3. óra	9.20 – 10.05	3-4. óra	9.20 – 10.50
Szünet	10.05 – 10.15
4. óra	10.15 – 11.00
Szünet	11.00 – 11.10	Szünet	10.50 – 11.10
5. óra	11.10 – 11.55	5-6. óra	11.10 – 12.40
Szünet	11.55 – 12.00
6. óra	12.00 – 12.45
Ebédszünet	12.45 – 13.10	Ebédszünet	12.40 – 13.10
7. óra	13.10 – 13.55	7. óra	13.10 – 13.55
Szünet	13.55 – 14.00	Szünet	13.55 – 14.00
8. óra	14.00 – 14.45	8. óra	14.00 – 14.45

Amennyiben az órát tartó oktató 10 percen belül nem érkezik meg, úgy az osztály képviselője jelzi az igazgatónak vagy az oktatási-nevelési igazgatóhelyettesnek.

10. A tanulók munkarendje

Az elméleti és a gyakorlati oktatás órarend, illetve heti beosztás szerint történik.

A tanulóknak 7,20-ra, az oktatóknak 7,15-rekell érkeznie az iskolába.

Az intézmény épületeit szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napon – az intézmény igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt.

A délutáni, esti oktatás rendjéről az intézményvezető külön dönt.

A tanuló becsengetéskor annál a szaktanteremnél tartózkodik, ahol órája lesz. Fegyelmezetten várja az oktatót. A terembe az oktatóval egyidejűleg vonul be.

Amennyiben az órát tartó oktató 10 percen belül nem érkezik meg, úgy az osztály képviselője jelzi az igazgatónak vagy az oktatási-nevelési igazgatóhelyettesnek.

Aki az órán rendbontással akadályozza a közös munkát, elvonja társai figyelmét, fegyelmi vétséget követ el.

A tanítási óra kezdetén a tanulók az oktatót vagy az órát látogató személyt néma felállással köszöntik.

Tanóráról tanulót, vagy oktatót kihívni, vagy az órát más módon zavarni csak különösen indokolt esetben lehet.

Tanuló a tanári szobába csak engedéllyel léphet be.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak oktató felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.

A hetesi teendők vállalása minden tanuló kötelessége. A hetest az osztályfőnök jelöli ki. A hetes kötelessége az osztálylétszám jelentése. A hetes tanóra után ellenőrzi az osztályterem tisztaságát. Bármi problémát észlel, jelenti az ügyeletes tanárnak vagy az osztályfőnöknek.

A tanuló tanítási idő alatt az intézmény területét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában, a szülővel vagy gondviselővel előzetes telefonos egyeztetés után – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

Az iskolai rendezvényeken, osztálykirándulásokon a tanulók felügyeletét az osztályfőnökök biztosítják, az iskolán kívüli rendezvényeken a beosztott oktatók.

11. A foglalkozások rendje

11.1. Az iskola munkarendje

Az iskola éves munkarendjét az iskolavezetés javaslata alapján az oktatói testület fogadja el, a képzési tanács és a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait, a munkanap-áthelyezéseket a tanév kezdetekor kell meghatározni a tanév rendjéről szóló rendelet alapján.

Az iskolai rendezvényeket, ünnepeket a Szakmai program és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján kell az éves munkatervbe beilleszteni.

11.2. Az iskola működési rendje

A tanügyi épület a tanítási napokon 6,30 órától 20,00 óráig tart nyitva. A tanműhelyek nyitva tartását a gyakorlati foglalkozások időrendje határozza meg, legfeljebb 6,30 órától 20,00 óráig lehetnek nyitva.

A folyosóügyeletes tanár beosztás szerint 7,00 órától a hetedik óra végéig látja el feladatát.

Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják az oktatót az órarend szerint kijelölt tantermek előtt. Az osztályteremben a tanulók az osztályfőnök illetve az oktató által meghatározott ülésrend szerint foglalnak helyet.

A tanulók az intézmény területén a tanítási órák, az óraközi szünetek, valamint a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények idején tartózkodhatnak. A kollégiumi ellátást igénybe vevő tanulók a kollégium munkarendjének megfelelően tartózkodnak az intézményben.

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése a tanulmányi hivatalban történik 8,15-től 9,30-ig, valamint 13,00-tól 14,00 óráig. Pénteken ügyfélfogadás csak délelőtt van, 8,15-től 9,30-ig.

Tanítási szünetekben az iskola a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és az oktatók tudomására hoz.

Az intézmény épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

Az intézménybe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi.

11.3. Létesítmények, eszközök használatának gyakorlata

A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, számítógépes termét, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit, és azokat térítésmentesen használja.

A tanuló kötelessége, hogy az általa használt eszközöket, saját környezetét, az iskola helyiségeit, berendezéseit rendeltetésszerűen használja, megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Ha a tanuló az iskolának, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének kárt okoz, a jogszabályokban meghatározottak szerint kell helytállnia.

Az egyes létesítmények nyitvatartási idejét és használatát, igénybevételének szabályait a helyiségek ajtajára, illetve falára kell kifüggeszteni.

A tanulói balesetek elkerülése érdekében a tanulóknak be kell tartani a vonatkozó munkabiztonsági és tűzvédelmi előírásokat.

A munkabiztonsági és tűzvédelmi előírások megismertetésének, megismerésének menete:

Minden tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnökök ismertetik a munkabiztonsági és tűzvédelmi előírásokat, az osztálytermek, a folyosók használati rendjét.
A tanulók ennek tényét aláírásukkal igazolják.
A munkabiztonsági és tűzvédelmi előírásokat és az ennek tudomásul vételét igazoló tanulói aláírásokat papír alapon rögzítjük.
Az iskolai osztálytermek és folyosók használati rendjét kiegészítik a tornaterem, a szaktantermek használati rendje. A szaktantermek és a tornaterem használati rendjét a teremben tanórát tartó oktató ismerteti az általa tanított osztállyal.
A szakmai gyakorlati helyek, a tanműhelyek rendjét a foglalkozást vezető oktató ismerteti az általa tanított tanulókkal. A szakmai gyakorlatokon külön balesetvédelmi oktatásban részesülnek a tanulók minden gyakorlati foglalkozás előtt, a foglalkozáson történő munkavégzés vonatkozásában. A munkavédelmi, balesetvédelmi oktatáson elhangzottak vázlatát a tanulók rögzítik a gyakorlati naplójukba.

11.4. Tanórán kívüli foglalkozások

A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon, és részt vegyen felzárkóztató órán, korrepetáláson, illetve a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában (együttesen: tanórán kívüli foglalkozásokon).

A tanórán kívüli foglalkozások célja lehet a tanulmányi hátrányok csökkentése, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozás illetve különböző a választott szakmához kötődő érdeklődés, sportolási igények megvalósítása.

11.4.1. Tanórán kívüli foglalkozások rendje

- A tanórán kívüli meghirdetett foglalkozásokra október 1-jéig lehet jelentkezni írásban a foglalkozást vezető szaktanároknál.
- A foglalkozásokra való jelentkezés után a foglalkozásokon való megjelenés kötelező.

12. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje

12.1. Jogosultság feltételei, az igénylés rendje

Támogatást azok a diákok kaphatnak, akik az alanyi jogon járó tankönyvtámogatás kritériumainak nem felelnek meg, de családjuknak a tankönyvek árának előteremtése jelentős nehézséget okoz. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatáshoz való hozzáféréshez a szülőnek kérelmet kell benyújtania az iskola igazgatójához. A kérelmeket az iskola vezetője bírálja el az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus és az érintett osztályfőnökök véleményének kikérésével, figyelembe véve az iskola e célra fordítható anyagi eszközeit. A támogatás nemcsak új, hanem használt, a könyvtár által biztosított tankönyveket is jelenthet.

Az ingyenes tankönyvek az iskola könyvtári állományába kerülnek.

12.2. Az ingyenes tankönyvek igénybevételének rendje

Az ingyenes tankönyvhasználatra jogosult tanulók a tankönyveket az iskola könyvtári állományából kölcsönözhetik egy teljes tanévre, vagy tanulmányaik végéig. Az iskolai tanulói tankönyvtámogatásra jogosult tanulók a munkafüzetet saját használatra megkapják, nem kell tanév végén a könyvtárnak visszaszolgáltatnia.

A tanuló az alanyi és nem alanyi jogon térítésmentes támogatásként kapott tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb.) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni, és tanév végén, vagy a tanulmányok végén az iskolai könyvtárba visszavinni. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot maghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

A kártérítés összegének megállapításakor a kiindulási érték a könyv beszerzési ára. A szülő a befizetett összegről elismervényt kap. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést.

12.3. Az ingyenes tankönyvek biztosításának szabályai

Ingyenes tankönyvellátás jogosultjai

A 2020/2021. tanévtől az ingyenes tankönyvellátás alanyi jogon az 1–12. évfolyamos tanulókra és az első szakma megszerzése során már a 13–16. szakképzési évfolyamokra is kiterjed, ezáltal már valamennyi, a köznevelésben és a szakképzésben, a nappali rendszerű nevelésben-oktatásban résztvevő tanuló ingyen kapja a tankönyveket.

Jogszabályi, központi szervezeti háttér

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.).
A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (a továbbiakban: Ntt.).
A mindenkori éves költségvetési törvényben kell meghatározni a térítésmentes tankönyvellátás biztosításához, az iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összegét.

A tankönyvrendelés folyamata

A tankönyvrendelés az iskolák feladata. Az iskolák a rendelést a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) felületén adják le, a kiadók által forgalmazott köznevelési és szakképzési tankönyvjegyzéken szereplő taneszközökre, melyet a fenntartónak jóvá kell hagynia.

Az Nkt. 96. § (6) bekezdése szerint az állami tankönyvtámogatás terhére a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához a tankönyvjegyzéken nem szereplő fejlesztő eszközök is beszerezhetők a tankönyv helyett.

A tankönyvek a KELLO szervezésében kerülnek kiszállításra az iskolákba, külön egyeztetett időpontokban.

Tankönyv használat szabályai

A tartós használatú tankönyvek tanulói használatának alapja az ingyenes iskolai hozzáférhetőség biztosítása.

A tankönyv az iskola könyvtári állományába kerül, a könyvet a tanuló csak kölcsönbe kapja és a könyvtár kölcsönzési szabályzata érvényes rá.

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (pl.: atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik.

A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárba leadni, amennyiben a további tanulmányaik során nem használják. A teljes tanulmányi idő alatt használt tankönyveket a tanulmányok végén kell visszaszolgáltatni a könyvtár részére.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából, a tankönyv nem rendeltetésszerű használatából származó kárt az iskolának megtéríteni, melynek módjai:

- ugyanolyan könyv beszerzése,
- anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára.

Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

A kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.

Az iskolai tankönyvrendelésre vonatkozó további rendelkezések

A tankönyvek, segédeszközök a Szakmai programban megfogalmazottak szerint kerülnek kiválasztásra, az oktatói javaslatokat a tankönyvfelelős összesíti.

A tanévnyitó értekezleten kerül megválasztásra a tankönyvfelelős, aki elvégzett munkájáért a fenntartótól díjazásban részesül.

A tankönyvfelelőssel együttműködik a tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában az iskola könyvtárosa is.

A tankönyvfelelős által előkészített tankönyvrendelést, az igazgató jóváhagyása és a fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzése után lehet elküldeni a KELLO felületén.

IV. A tanulók jogviszonya, jutalmazása, közösségei

13. Tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján jön létre, a 2019. évi LXXX. törvény a Szakképzésről, valamint a 12/2020.(II.7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelkezések alapján. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az intézmény igazgatója dönt.

A 9. évfolyamra az vehető fel, aki az általános iskola 8. osztályát eredményesen befejezte és a középfokú felvételi eljárás keretében (általános felvételi eljárás, rendkívüli felvételi eljárás) az intézménybe jelentkezett.

Az igazgató döntése alapján felvételt nyerhet az a tanuló, aki a középfokú oktatás 9. évfolyamára járt és iskolaváltás miatt jelentkezik a középfokú felvételi eljárásban való részvétel nélkül. Ebben az esetben a felvétel - a felvételi eljárás feltételeiben meghatározottaktól eltérő - szabályait az igazgató határozza meg. A tanév közben átvételre jelentkező diákok felvételi feltételeit szintén az igazgató határozza meg.

Kiskorú tanuló csak szülővel (gondviselővel) együtt iratkozhat be. A beiratkozáshoz szükséges az előző iskola által kiállított bizonyítvány.

Vendégtanulói jogviszony létesítéséhez a kérelmet az iskola igazgatójának kell benyújtani írásos formában személyesen vagy postai úton.

A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre.

Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a

tanköteles tanulónak, aki

másik iskolába átvételre került és ezt befogadó nyilatkozattal igazolja,
tanulmányait sikeresen befejezte.

A tanuló személyi anyagát csak a tanuló vagy a szülő, gondviselő (törvényes képviselő) veheti át.

nem tanköteles tanulónak

- kimaradással,

- ha a tanulmányait sikeresen befejezte,

- ha igazolatlanul a jogszabályban meghatározott időnél többet mulaszt (30 foglalkozás), kiskorú tanuló esetén a szülőt az iskola legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeiről,

- ha fegyelmi határozat útján történő kizárás jogerőre emelkedik,

- ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesíti,

- ha a tandíjfizetésre kötelezett tanuló a tandíj befizetésével több, mint két hónapi hátralékba kerül, és hátralékát írásbeli felszólításra sem rendezi a megadott határidőre.

14. A tanulók jutalmazásának rendszere

A jutalmazás elvei, formái

A Szkt. 64. §-ban meghatározottakon túlmenően a tanulóközösségek vagy egyes tanulók magatartását, szorgalmát, tanulmányi vagy versenyen elért eredményét jutalmazni lehet.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

kitartó szorgalmat, jó tanulmányi eredményt ér el,
példamutató magatartást tanúsít,
hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális és egyéb versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, rendezvényeken, bemutatókon részt vesz

az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

A jutalmazás formái lehetnek: osztályfőnöki, oktatói dicséret; igazgatói dicséret; oktatói testületi dicséret; az oktatói közösség által adományozott oklevél, tárgyi jutalom.

A törvényben foglaltak szerint a szakképzésért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére az igazgató tehet javaslatot.

Az elismerések felterjesztésére az igazgató felé javaslatot tehet az oktató, oktatói testület, a munkaközösség, a diákönkormányzat.

A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javaslata alapján a jutalmazásról az oktatói testület dönt.

A jutalmazás tényét a KRÉTA naplóba regisztrálni kell.

15. Fegyelmező intézkedések alkalmazásának elve és formái

Az Szkt. 65. §, valamint a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet XXVIII. fejezete „A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE” 71. betartása mellett a következők szerint kell eljárni:

A házirend megsértése esetén fegyelmező intézkedést kell foganatosítani.

Azt a tanulót, aki

- tanulmányi munkáját önhibájából, folyamatosan nem teljesíti,

- a házirend előírásait megszegi,

- indokolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái lehetnek: oktatói figyelmeztetés, oktatói intés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, fegyelmi eljárás. Az osztályozás fegyelmezési eszköz nem lehet.

A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál meg kell tartani a fokozatosság elvét. A fokozatosság elvének megtartásától el kell tekinteni abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el. Súlyosan jogellenes magatartás az intézményünkben:

az agresszív magatartás, a tanulótársak és az intézmény munkavállalóinak megalázása, emberi méltóságának megsértése, testi-lelki bántalmazása, megfélemlítése, terrorizálása,
mások testi épségének, egészségének veszélyeztetése,
kábítószer- és alkoholfogyasztás, terjesztés,
a tulajdonjog megsértése,
az intézmény vagyonában történő szándékos károkozás,
ezen túl mindazon cselekmények, amelyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

A tanulóval kapcsolatos fegyelmező intézkedéseket indoklással a szülő tudomására kell hozni és az e-napló megfelelő rovatába be kell jegyezni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben magasabb jogszabályban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról – az oktatói testület javaslatára –az igazgató dönt.

A fegyelmi büntetést az oktatói testület nevében a fegyelmi bizottság hozza. A fegyelmi bizottság tagjairól az oktatói testület dönt.

Fegyelmi büntetésként kiszabható fegyelmi fokozatok a Szkt. 65. § (2) bekezdése szerint:

megrovás,
szigorú megrovás,
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása,
áthelyezés az évfolyam másik osztályába,
áthelyezés másik azonos típusú iskolába,
eltiltás a tanév folytatásától,
kizárás az iskolából.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

A fegyelmi tárgyalást egyeztető eljárás előzheti meg.

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő); valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő) hozzájárult. A tanuló – kiskorú esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.

Amennyiben az egyeztető tárgyalás mindkét fél számára elfogadható eredménnyel zárul, a fegyelmi tárgyalás a tanév végéig felfüggeszthető. Eredménytelen egyeztető tárgyalás esetén a fegyelmi eljárást az eredetileg kitűzött időpontban le kell folytatni.

Ha egy diák ügyében az intézmény már lefolytatott egy fegyelmi tárgyalást, újabb fegyelmi tárgyalást az osztályfőnök akkor kezdeményezhet, ha a fegyelmi tárgyalást követően ismét súlyosan, vagy többször megszegi a házirend előírásait.

A fegyelmi eljárásban hozott elsőfokú határozat ellen a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 212. §-a szerint fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához nyújtja be.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a kötelességszegő és a szülő tudomására kell hozni, valamint a KRÉTA naplóban rögzíteni kell.

16. Diákkörök létrehozása

A Szakképzési törvény IX. fejezet 15. A tanulók közösségei 68.-69. § rendelkezik a diákkörök és a diákönkormányzat létrehozásának lehetőségéről.

A tanulónak joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet a tanuló, szülő, oktató, illetve a diákönkormányzat (a továbbiakban DÖK).

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

A tanulók alanyi jogon kezdeményezhetnek, illetve vehetnek részt a diákönkormányzat munkájában.

Az iskolai diákönkormányzatnak véleményezési joga van a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalában.

A diákönkormányzat feladata, hogy segítséget nyújtson a nevelési célkitűzések megvalósításában, irányítsa és szervezze az önkormányzati munkát, segítse a diákpanaszok jogorvoslatának megszervezését.

Az intézményi DÖK ülésen – meghívás esetén– az iskolavezetés képviselteti magát.

Az iskolai közösségek működésüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzat közvetítésével érvényesíthetik jogaikat. Az intézményi diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik. Minden tanuló választó és választható.

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, képviselőkből álló önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét oktató segíti, akinek megbízatása előtt az igazgató lehetőség szerint kikéri a DÖK véleményét.

A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, amelyet maga fogad el, és az igazgató hagyja jóvá. A szabályzat tartalmazza a küldöttek megválasztásának rendjét. A megválasztott küldöttek az önkormányzati ülésen kötelesek részt venni. Az ülésről jegyzőkönyv készül, a jelenlévőket a jelenléti íven kell feltüntetni. A küldöttek megbízatása egy tanévre szól.

V. A tanulói és szülői jogok, kötelességek

17. A tanulói jogok gyakorlása és a tanulói kötelességek teljesítése a tanulmányok során, és a tanulmányi munkán kívül

A Szakképzésről szóló 2019. év LXXX. Törvény (Szkt.), és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020.(II.7) Kormányrendelet (Szkr.) részletesen tartalmazzák a diákok egyéni és kollektív jogait.
Az iskola szakmai programja, a Szervezeti és Működési Szabály és a házirend az intézmény honlapján bármely érdeklődő rendelkezésére áll, illetve a fenti dokumentumok a törvényben meghatározott módon megtekinthetők.

17.1. A tanulói JOGOK gyakorlásának általános szabályai

Az Szkt. 57-58.§-a és az Szkr. 157-168.§-a rögzíti a tanuló alapvető kötelességeit és jogait.

A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt, amennyiben az nem sért jogszabályt és belső szabályzatot. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat az iskola igazgatójához, osztályfőnökéhez, oktatójához, a diákönkormányzathoz.
A tanuló a szakképzési törvényben, és más jogszabályokban meghatározott jogait rendeltetésszerűen, a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően gyakorolhatja.

A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az a jogszabályokban biztosított jogok és törvényes érdekek csorbítására, az érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására, az intézmény megkárosítására, a tanulótársak vagy az alkalmazottak zaklatására, illetéktelen előnyök szerzésére irányul, vagy erre vezet.

A rendeltetésszerű joggyakorlást, illetve a tanulói jogok érvényesülését és érvényesíthetőségét mindenkinek elő kell segíteni. A nem rendeltetésszerű joggyakorlást ugyanakkor haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – jogszabály szerinti eljárás keretében – orvosolni kell.
A tanulót a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon megilleti a jogorvoslathoz való jog az iskolai döntéseivel, mulasztásaival szemben, illetve bármely jogsérelem esetén.
A tanulótól elvárt, hogy az őt ért jogsérelmet – ha jogszabály másként nem rendelkezik – először osztályfőnökének, illetve az iskola igazgatójának jelezze, a jogsérelem közvetlen orvosolhatósága érdekében, és csak ezt követően forduljon a külső jogorvoslati fórumokhoz (járási hivatal, oktatási jogok biztosa, bíróság, stb.), illetve a nyilvánossághoz.
A tanuló személyesen, illetve jogszabályban meghatározott esetekben szülője, képviselője közreműködésével gyakorolhatja jogait.
A tanulói jogok – a jogszabályban meghatározott, illetve a tanulói jog jellegéből eredő kivételektől eltekintve – a beíratást követően az első tanév megkezdésétől gyakorolhatók.

17.2. A tanuló tantárgyválasztási joga

A tanuló joga, hogy válasszon az intézmény Szakmai programjában meghatározott választható tantárgyak, foglalkozások közül.
A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.
A tanulók, szülők a választható tantárgyakról és foglalkozásokról szülői értekezleten, osztályfőnöki órán és a Szakmai programban kapnak tájékoztatást.
Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét.
A tanulókkal közölni kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik oktató fogja oktatni.
A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését írásban, az iskola által biztosított űrlapon.
Amennyiben a tanuló által választott tantárgyból nem indul csoport, a tanuló a választását június 20-ig módosíthatja.
Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával, vagy az általa kijelölt oktatóval. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetén a beiratkozáskor adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését.
A tantárgyválasztás jogát a szülő, tizennégy évesnél idősebb tanuló esetén – feltéve, hogy nem cselekvőképtelen – a tanuló és a szülő közösen gyakorolhatja.
A szabadon választható tantárgyi órákon való részvételt lemondani indoklással, írásban szeptember 5-ig az iskola igazgatójának lehet benyújtani.

17.2.1. Szabadon választott tantárgy

A Szakmai programunk szerint iskolánkban 9-10. évfolyamon nincs szabadon választott tantárgy; 11-13. évfolyamon a szakmai programban meghatározott tantárgy, valamint emelt szintű érettségire felkészítő tantárgy választható.

17.2.2. Kötelezően választható tantárgy / Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre jelentkezés

A 10. évfolyamos tanulók a tanév május 20-ig jelentkezhetnek emelt szintű érettségi felkészítésre és ekkor választanak a kötelezően választható érettségi tantárgyak közül.

A kötelezően választható tantárgyakra és az emelt szintű érettségi felkészítésre történő jelentkezés, tájékoztatás eljárási rendje:

A szülők tájékoztatása a 10. évfolyam tavaszi szülői értekezletén történik. A tájékoztatást az osztályfőnök végzi.
Részletes tájékoztatást a tanulók a tanév során a tantárgyak oktatóitól és az osztályfőnöktől kapnak.
A tanévben április 15-ig az igazgató elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a kötelezően választható tantárgyakról, az emelt szintű felkészítésről, az emelt szinten választható tantárgyakról.
Április 15-ét megelőző osztályfőnöki órán az iskola igazgatóhelyettese ismerteti a tájékoztató tartamát a jelentkezési lap kitöltését és átadja a tanulóknak a tájékoztatót és a jelentkezési lapot.
A jelentkezési lapot május 20-ig kell a tanuló és szülő aláírásával leadni az osztályfőnöknek.
Emelt szintű felkészítésben résztvevő 11. évfolyamos tanulók módosíthatják döntésüket a tanév során május 20-ig az igazgatónak benyújtott kérelmükkel. A módosítási kérelem elfogadását az igazgató az oktatók véleményének meghallgatásával végzi: határideje a tanév június 10-e.
Középszintű érettségi felkészítésre járó 11. évfolyamos tanuló a 12. évfolyamra emelt szintű felkészítésre jelentkezhet május 20-ig, amennyiben vállalja a 11. évfolyam anyagából történő különbözeti vizsga letételét. A 12. évfolyamon emelt szintű felkészítésbe történő bekapcsolódás feltétele a sikeres különbözeti vizsga.

17.3. A tanulmányokhoz kapcsolódó egyéb jogok, a létesítmények, eszközök használatának joga

Az egyes létesítmények nyitvatartási idejét és használatát, igénybevételének szabályait a helyiségek ajtajára, illetve falára kell kifüggeszteni.

A tanulói balesetek elkerülése érdekében a tanulóknak be kell tartani a tanulókra vonatkozó munkabiztonsági és tűzvédelmi előírásokat.

A munkabiztonsági és tűzvédelmi előírások megismertetésének, megismerésének menete:

Minden tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnökök ismertetik a munkabiztonsági és tűzvédelmi előírásokat, az osztálytermek, a folyosók használati rendjét.
A tanulók ennek tényét aláírásukkal igazolják.
A munkabiztonsági és tűzvédelmi előírásokat és az ennek tudomásul vételét igazoló tanulói aláírásokat papír alapon rögzítjük.
Az iskolai osztálytermek és folyosók használati rendjét kiegészítik a tornaterem, a szaktantermek használati rendje. A szaktantermek és a tornaterem használati rendjét a teremben tanórát tartó oktató ismerteti az általa tanított osztállyal.
A szakmai gyakorlati helyek, a tanműhelyek rendjét a foglalkozást vezető oktató ismerteti az általa tanított tanulókkal. A szakmai gyakorlatokon külön balesetvédelmi oktatásban részesülnek a tanulók minden gyakorlati foglalkozás előtt, a foglalkozáson történő munkavégzés vonatkozásában. A munkavédelmi, balesetvédelmi oktatáson elhangzottak vázlatát a tanulók rögzítik a gyakorlati naplójukba.

A tanulónak joga van arra, hogy

képességeinek, érdeklődésének és adottságainak megfelelő képzésben részesüljön vallási vagy világnézeti meggyőződésének, illetve nemzetiségi hovatartozásának megfelelően,
tanulmányait biztonságban és egészséges környezetben végezze,
hozzáférjen a tanuláshoz, illetve azzal összefüggésben jogai gyakorlásához és kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, jogai megsértése esetén jogorvoslattal éljen,
a fizikai és lelki erőszakkal szemben védelemben részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák,
véleményét szabadon kifejezze, részt vegyen az érdekeit képviselő szervezetekben.

A tanulónak különösen joga van arra, hogy

a szakképző intézmény szakmai programjának keretei között – válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá oktatók közül,
kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, illetve korábbi tanulmányai beszámítását,
igénybe vegye a szakképző intézményben rendelkezésre álló eszközöket, a szakképző intézmény létesítményeit és a szakképző intézményi könyvtári szolgáltatást,
testi, lelki és értelmi fejlődését elősegítő védelemben részesüljön a szakképző intézmény által biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés során,
vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jog-szabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,
kollégiumi ellátásban részesüljön,
kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,
jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
kérje az átvételét másik szakképző intézménybe vagy köznevelési intézménybe,
képességeit, érdeklődését és adottságait figyelembe véve továbbtanuljon.

A tanulónak továbbá joga van arra, hogy

a szakképző intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
a szakképző intézményben – jogszabályban meghatározott esetekben – kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre,
rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön,
részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,
az oktatási jogok biztosához forduljon,
jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,
az állami szakképző intézményben fakultatív hitoktatásban részesüljön,
az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az oktatójának munkájáról, a szakképző intézmény működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az intézményvezetőhöz, oktatóhoz, a képzési tanácshoz, a diákönkormányzathoz és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – a képzési tanácstól a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon,
iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más körök létrehozását kezdeményezze, annak tagja legyen vagy más módon részt vegyen annak munkájában,
személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – reszt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
választó és választható legyen a diákképviseletbe,
a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá kérje az őt ért sérelem orvoslását.

17.4. Általános tanulói jogok az oktatási, tanügyigazgatási területeken

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés útján történik.

A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ettől az időponttól kezdve gyakorolhatja. Az iskola tanulói a vonatkozó törvények és rendeletek értelmében jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik.

Kiskorú tanulók esetén az alábbi ügyekben törvényes képviselőjük írásbeli nyilatkozata szükséges:

tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, szüneteltetése,
független vizsgabizottság előtti vizsga kérelmezése,
egyes tantárgyak értékelése alóli mentesítés kérelmezése,
sajátos nevelési igényű tanulók esetében a fejlesztő foglalkozásokon történő részvétel kérelmezése,
a tanítási időn kívüli iskolai programok (pl. ballagási ünnepség) alóli felmentés kérése, valamint, ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

17.5. A tanulók véleménynyilvánításának, javaslattételének, tájékoztatásának joga és rendje

A tanulóknak egyénileg és tanulói közösségeiken keresztül joguk van véleményüket, észrevételeiket kifejteni, tájékoztatást kérni és kapni. A diákok véleményüket szervezett formában a diákközgyűlésen, a diákönkormányzati összejöveteleken nyilváníthatják ki. Javaslattal élhetnek az iskola életével, működésével kapcsolatos és a tanulókat érintő valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező minden olyan kérdésben, amelyben egyetértési joga van. Írásos formában véleményüket fejezhetik ki az osztályfőnöknek, az oktatónak és az igazgatónak.

A tanulók az évenkénti partneri igény- és elégedettségmérések keretében is véleményt nyilváníthatnak, javaslatokat tehetnek. Problémáikkal személyesen megkereshetik az oktatóikat és az iskola vezetését.

17.5.1. A tanulók tájékoztatási területei

Az igazgató: diákönkormányzati vezetőségi ülésen, a diákközgyűlésen, az iskola faliújságjain, előre egyeztetett időpontban az igazgatói irodában egyénileg vagy diákcsoportnak, illetve képviselőiknek, az iskola hivatalos weboldalán és az iskola hivatalos Facebook oldalán.
Az osztályfőnök: osztályfőnöki órák keretében, szülői értekezleteken, fogadó órákon.
Az oktatók: tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, fogadóórákon.
A gyermek és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus: saját faliújságon keresztül.

17.5.2. A tanulók véleménynyilvánításának és javaslattételének formái

A tanulók kulturált formában a diákönkormányzaton keresztül véleményt formálhatnak vagy javaslatot tehetnek az őket érintő kérdésekben. A diákönkormányzat évente egy alkalommal diákközgyűlést szervez a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése, valamint tisztségviselőinek megválasztása céljából, ezen kívül az iskola egészét illetve egyes tanulóközösségeket érintő kérdéseket, javaslatokat és véleményeket írásban is el lehet juttatni a diákönkormányzat elnökéhez. Ezekről az írásos felvetésekről összesítés formájában a diákönkormányzat írásban tájékoztatja az iskola igazgatóját.

A fentieken túlmenően a következő javaslattételi formák lehetségesek:

véleményezési és javaslattételi jog gyakorlására létrehozott fórumok,
fegyelmi bizottságban való képviselet,
oktatói testületi értekezleten való képviselet,
szülői értekezleten való képviselet,
iskolagyűlés,
igazgatóval, igazgatóhelyettesekkel folytatott beszélgetések,
az oktatói testület tagjaival folytatott magánbeszélgetések, osztályfőnöki órák.

A címzett felnőtt a fent megnevezett kereteken belül vagy azokon kívül feltett tanulói kérdésekre és javaslatokra legkésőbb két héten belül köteles érdemi választ adni.

17.6. A tanulók KÖTELESSÉGEI

17.6.1. A tanuló alapvető kötelességei

- részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon,

- eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének,

- óvja saját és társai testi épségét és egészségét,

- megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy a szakmai oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit,

- tiszteletet és megbecsülést tanúsítson a szakképző intézmény alkalmazottai iránt.

17.6.2. A tanuló kötelességei különösen

A tanuló kötelessége, hogy

a) Életkorához és fejlettségéhez, továbbá szakképző intézményi és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, oktató felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a foglalkozások és a rendezvények előkészítésében, lezárásában,

b) Megtartsa a szakképző intézmény helyiségei és a szakképző intézményhez tartozó területek használati rendjét, a szakirányú oktatás rendjét, a szakképző intézmény szabályzatainak előírásait,

c) Megtartsa a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában és házirendjében foglaltakat.

d) Megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja a szakképző intézmény létesítményeit, felszereléseit.

e) A szakképző intézmény oktatói és más alkalmazottai, továbbá a tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait.

f) Képességei és legjobb tudása szerint – rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással – eleget tegyen a szakmai programban, helyi tantervben meghatározott követelményeknek.

g) Szerezzen általános és szakmai műveltséget.

h) Úgy éljen jogaival, hogy azokkal másokat és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában.

i) Legyen udvarias, tartsa tiszteletben oktatói, az iskola dolgozói, társai emberi méltóságát és jogait.

j) A tanórákon, szakmai gyakorlaton jelen legyen, hiányzásait az e házirendben szabályozottak szerint igazolja. Azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett, vagy távolmaradását igazolja.

k) Ismerje meg és tartsa be az iskola Házirendjét, a különböző szabályzatok (különösen a Tűzvédelmi és balesetvédelmi, munkavédelmi szabályzat) rá vonatkozó előírásait, valamint az iskola helyiségeinek, területének rendjét. Óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedési, a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat.

l) A másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket észleléskor azonnal jelentse a közelben tartózkodó oktatónak vagy felnőtt dolgozónak.

m) A tanítási órákhoz szükséges felszereléseket, taneszközöket mindig hozza magával. Az elektronikus naplót is naprakészen kövesse nyomon.

n) Kímélje és gondozza környezetét, az iskola felszereléseit, berendezéseit. Őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, illetve az oktatás során használt dolgokat, felszereléseket.

o) Legyen aktív és kezdeményező az iskola és az osztályközösség (diákszervezet) érdekében végzett munkában, az iskolai rendezvények megszervezésében, megtartásában.

p) Az iskolába vagy a gyakorlati munkahelyére úgy érkezzen, hogy az óra illetve a foglalkozás kezdetét jelző csengetés előtt a tanteremben, illetve az oktatóhelység előtt felkészülve várja oktatóját.

q) A számára előírt munkaruhát viselje a gyakorlati foglalkozásokon.

r) Hétköznapokon az iskolában az életkorának és az általános közízlésnek megfelelő öltözetben, tisztán és ápoltan jelenjen meg.

s) A tantárgyi számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen.

t) A tanítási idő alatt köteles az iskolában tartózkodni, az intézmény területét a Házirend előírásainak megfelelően, engedéllyel lehet elhagyni.

u) A tanuló kötelessége, hogy az intézmény vezetőinek, oktatóinak utasításai szerint járjon el.

17.6.3. Iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás

Az iskola által szervezett, a Szakmai program végrehajtásához kapcsolódó iskolai és iskolán kívüli rendezvények (kötelező ünnepségek, szakmai rendezvények, kulturális rendezvények, sportrendezvények, osztálykirándulás, közösségi események) a Házirend hatálya alá esnek. A rendezvényre a tanuló úgy érkezzen, hogy a kijelölt helyét a kezdés előtt időben el tudja foglalni. A tanuló a rendezvényt viselkedésével ne zavarja meg, magatartása igazodjon a rendezvény hangulatához. A rendezvény végén a helyét rendben, fegyelmezetten hagyja el.
Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: fehér felső (ing vagy blúz), sötét nadrág vagy szoknya és alkalmi lábbeli.
A kötelező iskolai ünnepségekről való távolmaradás igazolható a Házirendben leírt módon.

18. A szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának és felosztásának elvei

18.1. A gyermek, tanuló joga, hogy

- a jogszabályban biztosított szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön (például: étkezési támogatás, utazási támogatás). Intézményünkben a szülő az étkezési kedvezményre vonatkozó igényét az intézmény által megkívánt megfelelő nyomtatványon terjesztheti elő. A nyomtatványokat a tanulmányi hivatalban kell leadni.

18.2. A tanuló joga különösen, hogy

- kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön,

amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

Amennyiben a fenntartó jelzi szociális ösztöndíj odaítélésének lehetőségét, az intézmény tájékoztatja a szülőket (gondviselőket), tanulókat egyaránt.

A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről –

amennyiben erre az intézmény jogosult – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott oktató és az osztályfőnök véleményének kikérése után – az oktatói testület dönt.

18.3. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, aki tartósan beteg, a sajátos nevelési igényű tanuló, három vagy több gyermekes családban él, egyedül álló szülő eltartásában él, illetve rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Továbbá előnyt élvez az a tanuló, akinek egyik vagy mindkét szülője tartós álláskereső, aki állami gondozott, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a minimálbér 50%-át, és akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő.

18.4. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény alapján tanulóink számára a tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre (normatív kedvezmények). Tanulóinkra a mindenkori jogszabályok, illetve kedvezmények érvényesek.

19. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott diákönkormányzati tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, az oktatókkal, az oktatói testülettel vagy a képzési tanáccsal. A diákképviselők az iskolavezetés tagjait közvetlenül felkereshetik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szakképző intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint. A diákönkormányzat írásbeli javaslatára, megkeresésére az intézmény vezetősége tizenöt napon belül köteles érdemi írásbeli választ adni. A diákönkormányzat saját jogkörében összehívhatja a diákközgyűlést, amelyen részt vesz az iskolavezetés is.
A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a diákmozgalmat segítő oktató, az osztályfőnökök, illetve a támogató oktatók tájékoztatják a diákönkormányzat megbeszélésein, az osztályfőnöki órákon, a csoportfoglalkozásokon, továbbá az iskola honlapján, az iskolában elhelyezett faliújságokon, az elektronikus napló és az ún. tanulói hirdetők (zárt csoportok) útján.
A nyári összefüggő szakmai gyakorlatok illetve az egybefüggő gyakorlatok rendjéről a szakmai igazgatóhelyettes köteles részletes tájékoztatót adni a diákoknak a tanév zárása előtt.
Az osztályfőnök tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik az egyéb foglalkozások, tevékenységek szervezésében.

20. A tanuló törvényes képviselőjének hozzáférése az E-naplóhoz

Az elektronikus napló (továbbiakban e-napló) olyan integrált adatbázis-kezelő alkalmazás, amelynek felhasználásával lehetővé válik az intézmény tanügy-igazgatási, adminisztratív és oktatásmenedzsment feladatainak hatékony ellátása. Elsődleges célja, hogy kiváltsa a papíralapú napló használatát, leegyszerűsítse azokat a – gyakran nagyon összetett és bonyolult – adminisztrációs folyamatokat, melyekkel az oktatók, az osztályfőnökök találkoznak, továbbá világos, áttekinthető felületet adjon ezeknek a feladatoknak a gyors és hatékony végrehajtásához. A szülői modul alkalmazásával megteremtjük a feltételét annak, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek a családok gyermekük iskolai előmenetelével kapcsolatban.

A szülők saját gyermekük napló bejegyzéseihez kapnak az intézménytől hozzáférési jogot. Az interneten keresztül történő hozzáférés a KRÉTA rendszer adminisztrátora által generált felhasználónév-jelszó párossal lehetséges. A szülők a hozzáférési adatokat szeptember 15-ig a tanulón keresztül kapják meg. Az átvételt és azt, hogy elektronikus felületen is követik gyermekük haladását, aláírásukkal igazolják.

Az ezt megelőző időszakban a szülőnek lehetősége van csökkentett gondviselői jogosultságot generálni, amely jogosultsággal a tanulói adatok egy részéhez hozzáférhet. Az üzenetküldő rendszer használatával a szülő napi szinten tud kommunikálni gyermeke osztályfőnökével és oktatóival.

VI. Egyéb szabályok

21. Felnőttképzésre vonatkozó szabályok

21.1. A felnőttoktatásban, felnőttképzésben való részvétel feltételei:

Minden képzés tekintetében az adott szakma Képzési és kimeneti követelménye, szakképesítés esetén az intézmény által elkészített és felnőttképzési szakértő által minősített képzési program tartalmazza az adott képzés bemeneti követelményeit.

A felnőttképzésbe szakmai oktatásra külön vizsga nélkül lehet jelentkezni, míg szakmai képzésben az előzetes tudásmérésre van lehetőség. Előzetes tudásbeszámításra a szakmai programban rögzítettek szerint van lehetőség. Az intézmény nem állapít meg további részvételi feltételeket.

21.2. A felnőttképzésben résztvevők szerződéskötése

A képzésben résztvevő és az intézmény szerződéskötése a képzés megkezdése előtt, de legkésőbb az első képzési napon történik meg. Az intézmény a képzés megkezdését megelőzően legalább három munkanapot biztosít a képzésben részt vevő számára arra, hogy a képzési programot megismerje, és a képzésben való részvételtől elálljon (elállási jog).

A képzésre jelentkezők a szabályokat beiratkozáskor ismerhetik meg, amelynek megismerését és elfogadását aláírásukkal igazolják. Annak a képzésben résztvevőnek, aki nem tartja be az intézmény házirendjét vagy szabályait, az intézmény jogosult a felnőttképzési jogviszonyát egyoldalúan megszűntetni. Minden esetben az igazgató külön eljárás keretében dönt a résztvevő esetleges kizárásáról.

21.3. A felnőttképzésben résztvevők kötelességei:

Vegyen részt az órákon, konzultációkon, valamint a szakmai gyakorlatokon.
Kísérje figyelemmel hiányzásait, előmenetelét.
Hiányzásait igazolja.
Tartsa meg az intézmény foglalkozásainak rendjét, az intézmény helyiségei és az intézményhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az intézmény szabályzatainak előírásait. Tartsa meg a Házirendben foglaltakat.
Nagyobb értékű tárgyakat az intézménybe mindenki csak a saját felelősségére hozhat be. A behozott értékeiért, értéktárgyakért felelősséget nem vállalunk.
Saját laptop használatára minden esetben kérjen engedélyt az érintett oktatótól.
Személyes adatainak változását (e-mail cím, telefonszám, lakcím, tartózkodási cím) 8 napon belül jelentse az osztályfőnökénél vagy a tanfolyam vezetőjénél.
Őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje az intézmény eszközeit, kímélje és óvja az iskola épületét, felszereléseit, berendezéseit.
Az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használja, azok állapotát óvja meg.
Pontosan és folyamatosan fizesse a tandíjat.
Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket.

Balesetet vagy egyéb rendkívüli eseményt az órát tartó oktatónak, vagy bármely más dolgozónak haladéktalanul jelentse, aki a továbbiakban intézkedik.
Tartsa be a munka-, tűz-és balesetvédelmi szabályokat.

A Házirend nyilvános, mindenki számára bármikor hozzáférhető az iskola honlapján.

21.4. A felnőttképzésben résztvevők jogai

Érdemjegyeiről, tanulmányi előmeneteléről, hiányzásairól folyamatosan tájékozódjon, tanulmányi ügyeiről információt kapjon.
Valamely tárgy anyagából előzetes tudásmérést kérjen, mely alapján az adott órák látogatása alól felmentést kaphat.
Hozzáférjen az e-Kréta információkhoz, valamint információkat kapjon, kapcsolatot tarthasson az intézmény dolgozóival, csoporttársaival.
Bármilyen személyes, őt érintő ügyben segítséget, tájékoztatást kérjen tanárától, képzési munkatársától, az igazgatótól, a felnőttképzési vezetőtől fogadóidőben.
Az emberi méltóság és személyiségi jogai tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, a tanárok, oktatók munkájáról, az iskola működéséről.
Részt vegyen az intézményben tanuló felnőttek számára szervezett rendezvényeken, igénybe vegye, látogassa az intézmény létesítményeit nyitva tartási időben.

21.5. Az intézmény felnőttképzési munkarendje:

A tanítási órák és szünetek az alábbi időbeosztás szerint folynak:

hétvége hétköznap

1. óra 7.30-8.15 1. óra 14.00-14.45

2. óra 8.25-9.10 2. óra 14:55-15.40

3. óra 9.20-10.05 3. óra 15.50-16.35

4. óra 10.15-11.00 4. óra 16.40-17.25

5. óra 11.10-11.55 5. óra 17.30-18.15

6. óra 12.05-12.50 6. óra 18.20-19.05

7. óra 13.10-13.55 7. óra 19.10-19.55

8. óra 14.05-14.50 8. óra 20.00-20.45

9. óra 15.00-15.45

10. óra 15.55-16.40

21.6. A helyiségek, az iskolához tartozó területek, berendezési tárgyak használata

A tantermek, a gyakorlati oktatás épületeinek, eszközeinek használati rendje a tanulói jogviszonyban lévő diákok számára meghatározott renddel megegyezik. A felnőttképzési jogviszonyban lévő hallgatók kötelesek betartani a Házirend vonatkozó fejezeteit.

Mivel az iskola közoktatási intézmény is, területén tilos a dohányzás!

21.7. A térítési, képzési, szolgáltatási díj fizetése, díjkedvezmények

A tandíj, vizsgadíj, egyéb díjak mértékét a kedvezményekkel együtt, valamint a fizetés módját és határidejét a felnőttképzési szerződések egyedileg tartalmazzák.

21.8. A képzésben résztvevők véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásnak rendje

Az egyéni és szervezett véleménynyilvánítás, javaslattétel formái:

- szakmai igazgatóhelyettessel, oktatókkal, képzési munkatársakkal való beszélgetés,

- az iskola igazgatójával való beszélgetés fogadóórán,

- panasz, észrevétel megfogalmazása írásban (panaszkezelési szabályzat szerint).

A rendszeres tájékoztatás formái:

- Az iskola honlapja, melyen általános, mindenki számára hozzáférhető, aktuális információk találhatók,

Az osztályfőnökön vagy a tanfolyam vezetőjén keresztül:

- a választott képzésének és csoportjának aktuális információihoz,

- az ügyintézéshez szükséges nyomtatványokhoz, valamint

- a képzéshez kapcsolódó tananyagokhoz, segédanyagokhoz juthat hozzá.

VII. A kollégium házirendje

Általános szabályok

A jogviszony létrejöttéről és megszűnéséről a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 52-53. § rendelkezik.
A kollégiumi felvételről az intézmény igazgatója dönt a kollégiumvezető egyetértésével.
Valamennyi – kollégiumi elhelyezést igénylő –, a Kisalföldi ASzC Vépi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulójának biztosítunk kollégiumi elhelyezést. Az adott tanévben kollégiumi jogviszonnyal rendelkező és kollégiumi ellátásra a következő tanévben is igényt tartó diákok legkésőbb június 15-ig, az erre rendszeresített jelentkezési adatlap leadásával igényelhetik a kollégiumi férőhely biztosítását. A tanulók ily módon felvételt nyernek a következő tanévre. A kérelmet a kollégiumi csoportvezetőnek kell leadni.

Ha a tanuló kollégiumi jogviszonyát tanév közben megszünteti, ismételt kollégiumi elhelyezést csak a következő tanévben kérhet.

Amennyiben a tanuló kollégiumi tagsága fegyelmi határozattal szűnik meg, abban az esetben az újabb kollégiumi felvétellel kapcsolatban ki kell kérni a kollégiumi oktatói testület véleményét. A kollégiumi tagság a kollégiumi oktatói testület támogatása mellett újítható meg.

A kollégiumi ellátást újonnan igénylő 9.-es tanulók a jelentkezési lapjukat a beiratkozás alkalmával adják le.

Év közben a szülő írásbeli felvételi kérelme alapján az iskola igazgatója, a kollégiumvezető, az osztályfőnök, a DÖK, a kollégiumi támogató oktatók (ha szükséges egyéb információk beszerzése után) segítségével nyolc napon belül dönt az ügyben.

A kollégiumi férőhelyet meghaladó jelentkezés esetén a felvételnél a következő szempontokat vesszük figyelembe:

a lakóhely távolsága az iskolától (bejárás, közlekedési lehetőség)
az eltartott gyermekek száma a családban,
csonkacsaládból érkező tanuló,
felsőbb évesek esetében az előző évi tanulmányi, közösségi munka, magatartás,
gyámhatósági kezdeményezés.

A felvett kollégiumi diák az iskola tanrendjéhez, a tanév első napjához igazodva, előző nap, a beköltözéskor köteles megjelenni a kollégiumban.

A kollégiumi tanulói tagság egy tanévre szól.
A kollégium hétköznap 7.00-tól 12.00-ig zárva tart, ott tartózkodni csak külön igazgatói és kollégiumvezetői engedéllyel lehet. A hét utolsó tanítási napján 15 óráig kell a diákoknak a kollégiumot elhagyniuk. Hétvégi, illetve a szorgalmi időn kívüli kollégiumhasználat kizárólag igazgatói és kollégiumvezetői engedéllyel történhet.
A kollégiumba a hét első tanítási napját megelőző este 17 és legkésőbb 21 óra között kell visszaérkezni, ettől eltérni csak indokolt esetben lehet a szülő írásbeli – rendkívüli esetben telefonos – kérése alapján. (Ha a diák a betegsége miatt nem tud visszaérkezni a kollégiumba, akkor a gondviselő minden esetben köteles értesíteni a távolmaradásról az ügyeletes támogató oktatót vagy a csoportvezetőt.) A szülő köteles a kollégiumba felvételt nyert gyermekének a kollégium épületébe való eljuttatásáról a házirendnek megfelelően, saját költségén gondoskodni, illetve meggyőződni arról, hogy a tanuló a visszaérkezést időben teljesítette. A tanuló lakóhelyéről kollégiumba történő eljuttatása teljes mértékben a szülő feladata és felelőssége. A támogató oktató és az intézmény felügyeleti joga a diák felett csak a beérkezés után történik meg.

Amennyiben bármely okból nem várható a diák részéről az eltávozást követően a kollégiumba határidőre történő visszaérkezés, arról a szülő köteles értesíteni a kollégiumot. Ennek hiánya távollétnek minősül, és a gyermek feletti felügyelet ellátása a szülőt terheli. Az ügyeletes támogató oktató az intézmény által előírt módon rögzíti a szülő közleményének tartalmát és időpontját.

Nem kollégista tanuló kizárólag a kollégium földszintjén tartózkodhat. A kollégiumból büntetéssel kizárt tanuló nem látogathatja az intézményt. A kollégium szintjein, a hálókban szülő, egyéb látogató csak igazgatói, kollégiumvezetői (vagy távollétében az ügyeletes támogató oktató) engedéllyel tartózkodhat.
A kollégiumot elhagyni a beérkezés után csak az általános és engedélyezett kimenő, engedélyezett eltávozás esetén és a hazautazáskor lehet.

A kimenőn a tanulók nem hagyhatják el Vép települést. A délutáni, valamint az esti kimenőkről későket az ügyeletes támogató oktató jelzése alapján a csoportvezető nevelőtanár tartja nyilván.

Indokolt esetben a kollégisták külön kimenőre mehetnek a kollégiumvezető, illetve – a kollégiumvezető tudtával – a csoportvezető engedélyével. Az engedélyezett időtartamot az ügyeleti naplóban kell rögzíteni. A visszaérkezéskor a tanulónak jelentkeznie kell az ügyeletes támogató oktatónál.

Vép elhagyása eltávozásnak minősül. Hétközi eltávozás kizárólag a szülő kérésére és beleegyezésével, a kollégiumvezető, a kollégiumi csoportvezető, ügyeletes oktató engedélyével történhet. A szülői kérés a kollégium felé írásban történik, melyet a diák előre, a kollégiumba való visszaérkezéskor ad le a csoportvezetőjének.

A személygépkocsival közlekedő tanulók esetében a szülői kérés tartalmazza a személygépkocsi használatára vonatkozó szülői nyilatkozatot is.

Rendkívüli esetben a szülővel való telefonos egyeztetés alapján is adhat eltávozást a csoportvezető. Az eseményt az ügyeleti naplóban rögzíteni kell.

A kötelező kollégiumi foglalkozásokat érintő eseti eltávozásra engedélyt az iskola igazgatója, a kollégiumvezető ad, melyet a szülő írásban kérvényez.

Amennyiben önhibáján kívül a tanuló az eltávozás végére nem tud a kollégiumba beérkezni, telefonon értesíti a csoportvezetőjét vagy annak távollétében az ügyeletes oktatót.

Iskolai elfoglaltsághoz igazított rendkívüli kimenő/eltávozás kérhető a diák számára.

A kimenőt/eltávozást, a befejezésének időpontját egyeztetni kell az érintett tanulók csoportvezetőjével és a kollégiumvezetővel. A kimenő/eltávozás időtartamára a programot szervező oktató vállalja át a felelősséget a tanulókért.

Az általános napirendi kimenő időn túl távozni szándékozó tanulókat a portaszolgálat megállíthatja, majd a szolgálatot teljesítő egyeztetés céljából felveszi a kapcsolatot az ügyeletes támogató oktatóval.

A kollégisták számára az intézmény területén történő gépjármű tartását, használatát külön igazgatói utasítás szabályozza.
A kollégium minden lakója köteles betartani az intézmény tűzvédelmi, balesetvédelmi és munkavédelmi szabályait, előírásait.

Köteles óvni saját és társai épségét, egészségét. Haladéktalanul jelenteni köteles az ügyeletes nevelőnek, ha másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet észlel.

A kollégisták a kollégium helyiségeit, berendezési, felszerelési tárgyait óvják, rendeltetésszerűen használják, azok állagának megóvásáért felelősséggel tartoznak, az észlelt meghibásodásokat jelentik a támogató oktatónak, csoportvezetőnek.

A szobákban a falra fotókat, plakátokat, posztereket felragasztani tilos! Szándékos rongálás esetén – a jogszabályokban megadott mértékben – a kárt okozók anyagi felelősséget vállalnak.

Az újonnan beköltöző 9. évfolyamos tanulók esetében beköltözéskor a szülő, gondviselő vagy a tanuló befizeti a csoportvezetőjének a felvételi tájékoztatóban kiküldött, a kollégium által meghatározott összeget, mely az ajtókulcs, szekrényzár és egyéb esetleges költséget foglalja magában.

Az ajtózár a kulcsokkal a kollégium, a szekrényzár és kulcsai a tanuló tulajdonát képezik.

Minden kollégista óvja és védje személyes tárgyait, felszerelését! A diákok azokat a gyári kiállítású elektromos gépeket használhatják a kollégiumban, amelyeket a tanév elején az iskola és az általa megbízott érintésvédelmi szakember engedélyezett. Az ezen a listán szereplő és a későbbiekben is hibátlanul működő, balesetvédelmi előírásoknak megfelelő elektromos készülékeket a tanulók saját felelősségükre használhatják. A listán nem szereplő eszközök használata miatt keletkező károkért a tanuló anyagi kártérítésre kötelezett.
A 245/2024 (VIII.8.) Kormányrendelet szabályozza a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak körét, a tárgyakra vonatkozó eljárásrend szabályait. Ennek megfelelően tilos a kollégiumba behozni a közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket ( a 8 centiméternél hosszabb pengéjű kés, dobócsillag, rugóskés, íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli, ólmosbot, boxer, láncos bot, gázspray, lőfegyverutánzat, elektromos sokkoló stb.) és minden olyan eszközt, terméket, amelynek birtoklását a szabálysértési törvény vagy a Büntető Törvénykönyv tiltja, így például a kábítószerek, a lőfegyverek vagy a pirotechnikai eszközök, cigaretta, dohánytermék, alkohol.
A fenti rendelet alapján a használatban korlátozott tárgyakra vonatkozó szabályokat a Házirend tartalmazza, melyek a kollégiumi foglalkozásokra is érvényesek.
Az alkoholos és drogos befolyásoltság (ez utóbbi megállapítása a rendőrségre tartozik, és bejelentési kötelezettséggel jár) fegyelmi büntetést von maga után. Ittas állapotban lévő tanulót a szülő, gondviselő a kollégiumból hazaviszi.
Senki sem zavarhatja auditív eszközeivel (pl. mobiltelefon, hangprojektor, számítógép, laptop stb.) mások munkáját, tanulását, nyugalmát és pihenését, a kollégiumi napirendet.
Nem használható mobiltelefon zavaró módon az éjszakai pihenő (22-06 óra) alatt sem.
Villanyoltás és takarodó után a tanulók, a szobaközösségek nem zavarhatják társaikat a pihenésben.
A kollégiumi tagság kötelezettségének teljesítéséhez, a joggyakorláshoz nem szükséges dolgok behozatala, használata nem indokolt (pl. erősítő, hangfal stb.). A támogató oktató a használatot megtilthatja, rendbontás esetén az eszközt elveheti. A tanulónak az eszközt legkésőbb a hazautazásakor vissza kell adni.
A kollégiumi tagsággal rendelkező tanulók mikromobilitását elősegítő eszközök (e-roller, e-bike, roller, kerékpár, segway, gördeszka stb.) használata és tárolása az intézmény területén tilos.
A kollégiumi szobákban elhelyezett, a tanulók személyes tulajdonát képező tárgyakért az intézmény korlátozott felelősséget vállal azzal, hogy biztosítja a zárható szoba feltételeit. Lopás, betöréses lopás esetén a tanuló vagy képviselője rendőrségi feljelentéssel élhet.
Szigorúan tilos az épület csatornáján, villámhárítóján csimpaszkodni, azokon felmászni, a kollégium ablakain ki-bemászni, ki-beugrálni, valamint az ablakba kiülni.
A kollégiumi szobákban, a kollégium rendezvényein hang- és képfelvétel csak az érintettek beleegyezésével, a támogató oktató/kollégiumi csoportvezető, illetve az előadó engedélyével készíthető.
Az iskola területén található tónál csak a horgászengedéllyel rendelkező tanulók horgászhatnak.
Tilos a tóban fürödni, a vízbe belemenni.
Az iskola parkjában lévő Erdődy-kastély épületébe bemenni tilos. Kizárólag igazgatói engedéllyel és felnőtt kíséretében lehet megnézni az épületet.
A házhoz szállított élelmiszert (pl. pizza) a megrendelő diák csak az iskola portáján veheti át.
Az épületben tűz-és füstjelző rendszer működik, ennek rongálása, az érzékelők feszegetése, kiiktatása anyagi és fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősséget von maga után.
A tanulócsoportok beosztását a kollégiumvezető, a szobák elosztását a kollégiumi támogató oktatók végzik a kollégiumvezető jóváhagyásával.
A kollégiumi szobákba a kollégiumi oktatói testület bármely tagja bármikor jogosult belépni. A támogató oktató a tanuló személyes tárgyait ellenőrzési céllal kizárólag a tanuló jelenlétében, vagy szülői kérésre, rendellenesség tapasztalása esetében a technikai személyzet jelzése alapján plusz egy személy jelenlétében tekintheti meg.

Egészségügyi felügyelet és ellátás

A tanulók egészségügyi ellátását az iskolaorvos és az egészségügyi nővér biztosítja. A kollégiumban heti két alkalommal – meghatározott időpontban – orvos rendel. Hétköznapokon délelőtt a védőnő látja el az egészségügyi felügyeletet.

Beteg tanuló esetén, amennyiben az orvos/ egészségügyi nővér – az általuk meghatározott módon – a hazautazást javasolja, úgy a tanuló csak a szülővel való egyeztetés után mehet haza. A hazautazás tényét az ügyeleti naplóba be kell jegyezni.

Ha a tanulót kórházba vagy egészségügyi intézménybe kell szállítani, az egészségügyi nővér /támogató oktató gondoskodik a gyermek mentővel való kórházba juttatásáról, esetleges kíséretéről. A szülőt a kórházba szállításról értesíteni kell. Ha a tanuló nem igényel kórházi ellátást, az egészségügyi nővér /támogató oktató a szülővel egyeztet.

Orvosi felügyeletet igénylő betegség esetén a szülő köteles beteg gyermekéről gondoskodni, érte jönni.

Amennyiben a körülmények indokolják, a tanuló a betegszobában is elhelyezhető. A betegszobán a beteg tanulót csak az egészségügyi nővér engedélyével lehet látogatni. A felgyógyult tanuló a csoportvezetőjénél jelentkezik, és a továbbiakban részt vesz a foglalkozásokon.

Az iskolaorvos rendelési ideje: kedd, csütörtök 15.00 – 16. 00

Az egészségügyi nővér az orvosi rendelő ajtaján kifüggesztett időközben biztosítja az egészségügyi felügyeletet.

Baleset esetén intézkedések a kollégiumban

Az egészségügyi felügyelet idején túl történt baleset esetén a legfontosabb teendő a sérült ellátása. A balesetet észlelő diáknak azonnal jelentenie kell az eseményt az ügyeletes támogató oktatónak, aki mérlegeli, hogy szükség van-e orvosi ellátásra. A szükséges intézkedések megtétele után az ügyeleti naplóban rögzíteni kell a történteket, adott esetben baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni.

Tanulói jogok és kötelezettségek

Az intézmény házirendjében megfogalmazott tanulói jogok és kötelezettségek mellett a kollégista tanulókra az alábbiak is érvényesek:

1. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok

A kollégista tanuló joga, hogy a kollégiumi házirendet, napirendet megismerje.
Joga van a tanuláshoz, az ismeretei bővítéséhez.
A tanulószobák ideje alatt nyugodt körülmények között, a tanulási célra kijelölt helyeken tanuljon, és oktatói segítséget igénybe vegyen.
A jogszabályban meghatározottak szerint kedvezményes étkezésben részesüljön.
Részt vehet a kollégium kulturális -, szabadidős -, sport- és közösségi tevékenységeiben.
Egyéni problémáival, társaival kialakult konfliktusaival, egyéb kérdéseivel kapcsolatban felkeresheti csoportvezetőjét, bármelyik támogató oktatót és az intézmény vezetőit.
A kollégium/ iskola helyiségeit – az adott használati rendnek megfelelően – díjmentesen használhatja (tornaterem, konditerem, sportpályák, teakonyha, tekepálya, lőtér, könyvtár stb.).
A kollégium szociális és egészségügyi szolgáltatásait (tisztálkodás, pihenés, orvosi ellátás, iskolai szociális segítő) igénybe veheti.
Szabadidejében élhet a kollégium által biztosított lehetőségekkel, de tiszteletben kell tartania mások eltérő igényeit is.
Javaslattal élhet a DÖK felé, részt vehet annak munkájában.
Indulhat a kollégiumok közötti versenyeken, vetélkedőkön.
A választható foglalkozások közül válasszon.
Emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és védelmet kapjon a fizikai és lelki erőszakkal szemben.
A tanuló nem vethető alá testi-lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
Évente egy, de szükség szerint több alkalommal is összehívható fórum a kollégiumban: a kollégiumi diákközgyűlés. A kollégista joga, hogy javaslattal, észrevétellel élhet, kérdéseket tehet fel a kollégium életét érintő ügyekben, ill. kérdéseire választ kapjon.

2. A tanulói kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos szabályok

A tanuló kötelessége a kollégiumi házirendben és napirendben előírtaknak eleget tenni, a kollégiumi rendet megtartani.
A tanuló kötelessége, hogy a tanulótársainak, a kollégium oktatóinak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
A kollégisták kötelező foglalkozása heti 15 óra. Részt kell vennie a kötelező és a kötelezően választható, illetve felzárkóztató foglalkozásokon, korrepetálásokon. A kötelezettségek alól alkalmi felmentés csak nagyon indokolt esetben adható.
A tanulmányi kötelezettségének – a képességeinek megfelelően – fegyelmezett, rendszeres munkával eleget tenni.
A mindenkori jogszabály által előírt térítési kötelezettségeinek (pl. étkezés, kártérítés) a megadott időben eleget kell tennie.
Óvni saját és embertársai testi épségét.
Kötelessége elsajátítani az egészséget, a biztonságot védő ismereteket.
A tanulóknak kötelessége a lakószobák rendeltetésszerű használata.
Haladéktalanul jelenteni kell a balesetet, a sérülést, biztonságot veszélyeztető rendkívüli eseményt.
A higiéniai előírásokat mindenre vonatkozóan (önmaga, társak, környezet) kötelessége alkalmazni.
A kollégista kötelessége, hogy megőrizze a kollégium létesítményeit, felszerelését, óvja a rábízott berendezési tárgyakat, eszközöket, megakadályozza a rongálásokat. A kollégista köteles jelenteni a tapasztalt rongálásokat, meghibásodásokat az ügyeletes támogató oktatónak.
A kollégium épületében és közvetlen környezetében – egészség- és környezetvédelem céljából – kötelessége részt venni a csoportvezető és a házirend útmutatásai alapján a szobarend, a kollégium és közvetlen környezete rendjének és tisztaságának kialakításában, megtartásában.
A kollégium állagának megőrzése, a rend fenntartása, az energiatakarékosság minden kollégista kötelessége.
A kollégista köteles hét közben az alábbi a napirendet betartani:

Időpont	Tevékenység
6.00	Ébresztő
6.00 – 6.45	Tisztálkodás, a szobák rendbetétele, a szobarend ellenőrzése, a szobák átvétele
6.50 – 7.00	Betegek jelentkezése a nővérnél
6.45 – 7. 15	Reggeli
7.00	A kollégium elhagyása, zárás
7.00 – 12. 00	Tanulás az iskolában. A kollégium zárva van.
12.00 – 14.00	Ebéd
14.00 – 15.45	Általános kimenő; szabadidős tevékenységek; felkészítő, fejlesztő foglalkozások
15.45 – 15.55	Felkészülés a tanulószobára
15.55	A kollégium zárása
16.00 – 16.45	Kötelező tanulószoba
16.45 – 16.55	Szünet
16.55 – 17.40	Kötelező tanulószoba
17.40 – 18. 00	Vacsora
17.45 – 19.00	Esti általános kimenő (kivétel kollégiumi program, egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások; felkészítő, fejlesztő foglalkozások
18.00 – 20.00	Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: csoportfoglalkozás; szabadidős foglalkozások, programok; felkészítő, fejlesztő foglalkozások
20.00 – 20.15	Általános takarítás
20. 30	A kollégium zárása
20. 30	Tisztálkodás, rendrakás
21.30	Létszámellenőrzés
21. 50	Szoba villanyoltás
22.00	Takarodó, teljes villanyoltás
22.00 – 06.00	Éjszakai pihenő

Az étkezések igénybevételének rendje, az előírt térítési kötelezettség

A kollégium napi ötszöri étkezés lehetőségét biztosítja térítési díj ellenében a tanulóinknak. Az étkezések nyilvántartását az iskola gazdasági csoportja végzi. Az étkezési térítési díj befizetése havonta átutalással történik.

Az étkezést igénybe venni az étkezés megrendelését igazoló dokumentum, az étkezési kártya használatával lehet. A kártya elvesztése esetén annak pótlása díjköteles.

Rendkívüli esetben kizárólag az élelmezéssel foglalkozó iskolai munkatárs igazolhatja a tanuló étkezési igényét az erre rendszeresített formanyomtatvánnyal.

Az esetleges díjhátralékról a szülő értesítést kap. Többszöri eredménytelen írásbeli fizetési felszólítás után a tanuló kollégiumi tagsága megszüntethető.

Egyéb okból megszűnő kollégiumi tagság esetén, pl. a kiiratkozás előtt, a fennálló térítési díjtartozást maradéktalanul be kell fizetni az iskolai pénztárba, illetve amennyiben visszatérítésre jogosult a tanuló, azt a visszafizető téríti.

Az étkezések lemondása

Az étkezés csak alapos indokkal mondható le: betegség, külső gyakorlat, hivatalos iskolai elfoglaltság. Étkezést lemondani csak az esedékesség előtt 1 nappal, 8.30 óráig lehet.

A lemondási kötelezettség a gondviselőt terheli. A lemondás a csoportvezetőn keresztül vagy telefonon lehetséges: 94/543-200/312 mellék.

Amennyiben a tanuló a kollégiumból utazik haza betegség vagy más igazolt elfoglaltság miatt, a diák felelőssége is az étkezés lemondása a csoportvezetőnél.

Az időben lemondott étkezések díja a következő hónapban esedékes díjnál kerül elszámolásra.

A kollégium foglalkozási rendje

Tanulószobai előírások

A heti szilenciumi foglalkozás minden kollégista számára kötelező. Ennek regisztrálása naponta jelenléti íven történik.
Tanulószobán elektronikus hang- és képrögzítő, illetve -lejátszó eszközöket, kommunikációs eszközöket a támogató oktató engedélye nélkül nem lehet használni. Mobiltelefon (okostelefon), okosóra és egyéb infokommunikációs, elektronikai eszköz használata a szilenciumi foglalkozásokon nem lehetséges, kivéve, ha a támogató oktató engedélyezi és/vagy kifejezetten kéri adott feladat megoldásához ezek igénybevételét.
A gyakorlat előtti napon egy óra tanulószobai foglalkozás kötelező, a másik kettő szabadon, másokat nem zavarva tölthető el.
A késő esti tanulásra – az ügyeletes támogató oktató engedélyével – maximum 23 óráig, a kijelölt helyen van lehetőség.
A 4,00 feletti átlaggal rendelkezők a saját szobájukban tanulhatnak. A szilencium ideje alatt a szobájukat nem hagyhatják el, és kötelesek a tanulással foglalkozni. A diákok az egyéni felkészülésük során, a tanóra idején a csendet, fegyelmet kötelesek betartani. Az egyéni kedvezmény a tanulmányi munka romlása, magatartási probléma esetén megvonható.
Bukott tanulónak a rákövetkező félévben sem adható tanulószobai kedvezmény.
A tanulmányi munka tartós visszaesése esetén a kollégium plusz tanórai foglalkozást, egyéni korrepetelást szervez. A diákoknak az adott foglalkozásokon kötelező részt venniük.

Egyéb foglalkozások előírásai

A kötelezően szabadon válaszható foglalkozásokra a kollégisták a tanév elején, szeptemberben jelentkeznek. A foglalkozások a támogató oktatók vezetésével október első hetében indulnak, és egy tanévre szólnak. A tanuló a választása alapján köteles ezeken részt venni.

A tanulóknak a szabadidőjükben lehetőségük van egyéb foglalkozásokba is bekapcsolódniuk: sport, mozgás, kulturális, közösségépítő programok.

A kollégistáinktól elvárjuk, hogy a közösségi rendezvényekbe, a kollégiumi programokba, a csoport előtt álló feladatokba tevékenyen be is kapcsolódjanak, szerepet vállaljanak.

Sportolás az iskola szabadtéri létesítményeiben, a tornacsarnokban, a tekézőben és a konditeremben lehetséges. A pincelőtér és a fedett szabadtéri lőtér a lövészkör foglalkozásain használható. Az iskola működési rendjében meghatározott időn túl csak az iskola igazgatója adhat engedélyt a létesítmények, helyiségek használatára.

A létesítményekben be kell tartani a balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásokat és adott esetben a helyiség használati rendjét is.

A kollégiumi helyiségek használatának szabályai

A napirend és a házirend szabályainak betartása mellett a tanulók korlátlanul használhatják a szociális, egészségügyi ellátásukhoz szükséges helyiségeket, illetve azokat, ahol felkészülésük folyik.

1. A lakószobák rendje

A szoba részei: hálótér, fürdőszoba, előszoba. A szobákat az együttélés szabályainak betartásával többen használják.

A szobák ajtaját vagyonvédelmi okokból célszerű minden esetben bezárni, ha a szobában nem tartózkodik senki.

A kollégista tanuló tűzvédelmi okokból semmilyen esetben sem zárhatja magára a lakószoba ajtaját.
A tanév elején minden kollégista tanuló átvételi elismervény aláírásával igazolja, hogy milyen tárgyi eszközöket vett át használatra.
A szobákban elhelyezett tárgyakért, a szoba adott állapotának megőrzéséért, a szobák rendjéért a szoba lakói felelnek. A felelősségvállalási nyilatkozat aláírásával egyidőben a szoba állapotának a felmérése is megtörténik.
A rongálás miatti károkozás esetén a költségeket a kárt okozó személy, ha ez ismeretlen, a szoba lakói közösen kötelesek megtéríteni.
A szobák elosztását a tanév elején – a tanulók kérését és a nevelési célokat figyelembe véve – a csoportvezető tanárok végzik a kollégiumvezető egyetértésével. A beosztáson módosítani csak indokolt esetben, nyomós érvvel lehet a csoportvezető javaslatára és a kollégiumvezető engedélyével. Szobacsere esetén a szobák átadása-átvétele, ennek dokumentálása a csoportvezetők felelőssége.
Egészségügyi, pedagógiai és biztonságvédelmi okokból a támogató oktatók, a kollégiumvezető szobaellenőrzést tartanak, ez délelőtt is történhet. A támogató oktató vagy a kollégiumvezető kérésére a kollégistáknak a szekrényt, illetve a fiókokat ki kell nyitniuk, és tartalmukat meg kell mutatniuk.
Lepedő, ágytakaró, paplan-, párnahuzat és papucs használata kötelező.
A szobákban és a kollégium egyéb helyiségeiben munkaruhában és munkabakancsban tartózkodni tilos.
A szobákban található hulladéktároló edény helye a fürdőszoba. A nem megfelelő helyen tárolt szemetes edény környékének elhanyagolása miatt keletkezett szennyeződés anyagi következményekkel jár (pl. falfestés stb.).
Minden kollégista – a teljes szoba rendjén kívül – köteles rendben tartani az ágyát, szekrényét, íróasztalát, éjjeli szekrényét, egyéni felszerelését.
Az ajtókra, szekrényajtókra, csempékre nem engedélyezett a felragasztás. A dekoráció elhelyezése az erre a célra kijelölt helyre, a közízlés szabályait betartva lehetséges.
A lakószobák ablakában élelmiszer, lábbelik tárolása tilos.
A szobák elrendezésén és berendezésén változtatni tilos, nyomós indok esetén a kollégiumvezető engedélyével, a csoportvezető javaslatára szabad.
Ellenkező nemű tanulóknak a szobákban és a folyosókon tilos tartózkodniuk.
A szekrényeket rendben kell tartani, a biztonság érdekében be kell zárni. Mindenkinek a kötelessége a saját vagyontárgyainak a védelme.
Az ablakokból mindenféle tárgy, étel kilógatása és kidobása szigorúan tilos.
Étkezni a teakonyhán és a saját lakószobában lehet az élelmiszer higiéniai eljárásokat betartva, élelmiszert tárolni csak a hűtőszekrényben lehet (kivétel: tartós élelmiszerek).

A szobákban az engedélyezett elektromos eszközökön kívül más berendezések használata tilos. Engedélyezett: asztali lámpa, tv, hajszárító, laptop, hűtőszekrény, személyi számítógép. A szobában használt saját hűtőszekrényt a diákok kötelesek tisztán tartani, a higiénia, az alapvető élelmiszer egészségügyi és balesetvédelmi szabályoknak megfelelően üzemeltetni.

A kollégiumba behozott tárgyakért felelősséget nem vállalunk.
1. A közös helyiségek rendje

A kollégisták a kollégium helyiségeit, berendezési tárgyait, felszerelését óvják, rendeltetésszerűen használják, az esetleges meghibásodásokat a támogató oktatóknak jelentik.

A kollégium közösségi helyiségei oktatói felügyelettel használhatók. A terem rendjéért a nevelő a felelős.
A konditeremben csak sportolás céljából lehet tartózkodni. Az eszközöket rendeltetésszerűen kell használniuk a tanulóknak. A kondicionáló terem használatát külön szabályzat részletezi, melyet a tanulók tanév elején megismernek, illetve a teremben kifüggesztésre kerül. A terembe lépés regisztrációhoz kötött. A nevelőtanár ellenőrzi a teremhasználatot, átadja és átveszi a tanulótól a termet, meggyőződik annak állapotáról.
A kollégiumi sporteszközöket, játékokat diákjaink a felelős tanároktól vehetik igénybe. A használatot füzetben rögzítjük.
A lány klubban külön engedéllyel, támogató oktatói ellenőrzés mellett wifi-használatra van lehetőség, melyet a diákok saját mobiltelefonjuk, laptopjuk segítségével vesznek igénybe. A használók/ egyéni használó felelnek a terem berendezésért, a tisztaságért, a rendért és a rendeltetésszerű használatért. A nevelőtanár ellenőrzi a megfelelő használatot.
Szintenként a teakonyhák csak ételmelegítésre, egyszerűbb ételek elkészítésére, étkezésre használhatók. A használat rendje a helyiségben megtalálható.
Rendbontás, rongálás esetén a használati jog szüneteltethető.

1. Kollégiumi konyhahelyiség használati szabályzata
A konyha kulcsát elkérő tanuló felel a konyhai eszközök, berendezések biztonságos, rendeltetésszerű üzemeltetéséért és a konyha állagának megőrzéséért.
A konyhában kizárólag csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akik a helyiséget rendeltetésszerűen igénybe veszik, használják, ott étkeznek.
A tanulók kötelesek ügyelni a higiénia betartására. Az ételkészítés után a közegészségügyi szabályok szerint az edényeket haladéktalanul el kell mosogatni. Az ételmaradékot az edényekből szilárd anyagok esetén a hulladékgyűjtőbe, folyós állagút a WC-be kell kiüríteni. Ügyelni kell a lefolyók és a hulladékgyűjtő edények tisztaságnak megtartására.
A lefolyóba olajat, zsiradékot önteni szigorúan tilos!
Mosogatószerről, mosogatószivacsról a tanulók maguk gondoskodnak.
A diákok a konyha tűz – és balesetvédelmi előírásait tartsák be, amennyiben szükséges, kérjék a támogató oktatók segítségét!
A konyhát igénybe vevő diákok használat után kötelesek tisztán hagyni a konyha bútorzatát, eszközeit, berendezéseit.
Az elől hagyott mosatlan edényekre először felhívjuk a tanulók figyelmét. Amennyiben a figyelmeztetés nem vezet eredményre, az edények a hulladékgyűjtőbe kerülhetnek.
A konyhai eszközök meghibásodása, sérülése esetén a tanulók kötelesek azonnal értesíteni a támogató oktatót.
A nem rendeltetésszerű használatból fakadó kár megtérítéséért a diákok felelősséggel tartoznak.
A konyha használata után a helyiség kulcsát minél előbb juttassák vissza a szintért felelős vagy ügyeletes támogató oktatónak, aki ezek után ellenőrzi a konyha állapotát!

1. A kondicionálóterem használati szabályzata

A kondicionálóterem legfőbb feladata, hogy a kollégiumi diákok számára az egészséges életmód kialakításához szükséges mindennapos testedzés lehetőségét biztosítsa.

A konditerem használók kötelessége:

betartani a jelen szabályzatban foglaltakat,
ügyelniük kell a balesetek elkerülésére, a sportolótársak testi épségének megóvására,
megőrizni a terem rendjét és tisztaságát.

A konditerem használata:

A terem használatához minden esetben regisztrálni kell az konditerem használói füzetben. A támogató oktató az aláírásával hitelesíti a tanuló regisztrálását.
A konditeremben nincs folyamatos, állandó oktatói felügyelet!
A terem eszközeit mindenki kizárólag a saját felelősségére – fittségi állapotát ismerve – használhatja.
Betegen a konditermet szigorúan tilos használni.
Minden használat előtt ellenőrizni kell a gépek és a felszerelések állapotát, amennyiben rendellenesség, vagy műszaki hiba észlelhető, azt haladéktalanul közölni kell a termet felügyelő tanárral!
Amennyiben a használat kezdetén bármilyen rendellenességre utaló jel tapasztalható a teremben, azt haladéktalanul jelezni kell. Ellenkező esetben a kártérítési felelősség az utolsó használóé.
A teremben elhelyezett eszközök épségét mindenki köteles megóvni, azért mindenki anyagi felelősséggel tartozik. Ha nem sikerül kideríteni az esetleges károkozót, akkor az abban az időpontban bent tartózkodó személyek közösen kötelesek a kárt megtéríteni.
A teremben csak sportfelszerelésben, váltócipőben szabad tartózkodni, illetve edzeni.
Higiéniai okok miatt fedetlen testrész nem érintkezhet a padokkal, a törülköző használata kötelező.
Az eszközök csakis a rendeltetésüknek megfelelő gyakorlathoz használhatók.
A szabad súlyokat használatkor rögzíteni kell a rúdhoz!
A súlyokat és a tárcsákat padra rakni, dobálni tilos!
A használt eszközöket a gyakorlat befejezése után vissza kell tenni a helyére!

TILOS a teremben:

rögzítetlen tárcsás súllyal dolgozni,

a szereken pihenni,
alkoholos állapotban tartózkodni,
dohányozni,
enni és hangoskodni,
a boxzsákot kesztyű nélkül ütni,
a teremből eszközöket kivinni.
A sérülések megelőzése érdekében az edzés előtt megfelelő bemelegítés végzése ajánlott.
A baleset-megelőzési szabályok és a rendeltetésszerű használat szabályainak megsértése, a rendbontó, fegyelmezetlen magatartás miatti sérülésekért felelősséget nem vállalunk.
A konditeremben hagyott tárgyakért az intézmény nem vállal felelősséget.
A teremben biztonsági okokból egyszerre legalább 2 fő tartózkodjon! A maximális létszám 6 fő lehet. A tanulók semmilyen módon nem zavarhatják egymást a sportolásban.
A terem nyitva tart: minden tanévben külön kiírás szerint, az ügyeletes támogató oktatóval történő egyeztetés után.
A nyitva tartáson kívüli használat esetén az a támogató oktató felel a terem rendjéért, aki engedélyezi a diákoknak a sportolást.
Fegyelemsértés vagy szándékos károkozás esetén a terem igénybevételének lehetőségét időszakosan vagy akár véglegesen is meg lehet vonni.

Egyéb rendelkezések

Az a kollégista, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, és/vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul (pl. versenyeredményével) az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez, jutalmazásban részesül. Ennek fokozatai: támogató oktatói, csoportvezetői, kollégiumvezetői, igazgatói dicséret, kedvezmények (pl. kimenő; délutáni eltávozás szülői hozzájárulással) adása, év végi tárgyjutalom (könyv, ajándéktárgy), az év kollégistája cím elnyerése.
A kollégiumi rend megsértése a vétkes tanulók fegyelmi büntetését vonja maga után. Az elmarasztalás fokozatát és formáját – a fokozatosság érvényesülését figyelembe véve – a cselekmény jellege és súlyossága határozza meg. A fokozatosságtól indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

Fegyelmi tárgyalás nélkül adható büntetések: kedvezmények megvonása; támogató oktatói figyelmeztetés, intés, megrovás; kollégiumvezetői figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás.
Fegyelmi tárgyalás útján adható büntetések: megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba; kizárás a kollégiumból.

A kártérítési felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rendelkezései az irányadóak.

A kollégiumi diákbizottság (KDB)

A KDB feladata, hogy a kollégista diákok érdekeit képviselje, érdekükben eljárjon, segítsen és szervezzen az alábbi területeken: tanulmányi munka, kollégiumi sportélet, kulturális programok. Jogorvoslati ügyekben javaslatot tehet a panasz elbírálására és annak érdemi intézésére.

Intézményünkben külön kollégiumi diákbizottság nem működik, feladatát a Diákönkormányzat látja el.

A kollégiumi házirend belső törvény, melyet minden kollégiumi tanulónak, oktatónak, a tanulók szüleinek és más alkalmazottnak be kell tartania.

A házirend hatályos az iskola, a kollégium egész területén, a kollégium által szervezett rendezvényeken, ill. az intézményen kívül, a kimenő/eltávozás ideje alatt is érvényesek a házirend előírásai.

Letöltések

vep_fokep001_1920_800.jpg (0.19 Mb)